Biológiailag értékes
Évszázadokon keresztül a tojás az emberiség alapvető tápláléka volt. Olyan élelmiszer, melyben minden megtalálható egy élőlény kifejlődéséhez. Magas tápértékű fehérjéin kívül igen gazdag vitaminokban, ideális összetételű zsírokban, és mindezek mellett több olyan anyagot tartalmaz, amelyek betegségek megelőzésére, és az öregedési folyamatok lassítására alkalmasak. Hasznos fogyókúrák kiegészítőjeként is, mivel sok fehérjét, kevesebb zsírt, szinte semmi szénhidrátot nem tartalmaz, laktató hatású, egy darab csupán 76 kalóriát tartalmaz.
A tojás fehérjéje, teljes értékű fehérjéket (esszenciális aminosavakat) tartalmazó, átlátszó kocsonyás anyag. Biológiai hasznosulása egyedülállóan magas, mert fogyasztása során olyan emésztőrendszeri folyamatok indulnak el, amelyek során nagyobb és jobb hatásfokkal épülnek be az emberi sejtekbe, mint a húsok vagy a növények fehérjéi.
Sárgája életfontosságú zsírokat, koleszterint, vitaminokat (A, B, D, E), ásványi anyagokat (foszfort, vasat, cinket, jódot), és antioxidánsokat tartalmaz. Zsírjának kétharmada telítetlen. A lecitin- és a colintartalom alapján a tojás úgy a magzat és a kisgyerek központi idegrendszerének érési folyamataiban, mind az öregkori érzékszervi működések megőrzésében alapvető jelentőségű. Kiemelkedő az A-, és D-vitamin tartalma, amelyek legegyszerűbb módon éppen a tojással vihetők be a szervezetbe.
A tojáshéj főleg kalcium-karbonátból áll. Természetgyógyászok a felhasznált tojás héját alaposan megtisztítva, megszárítva és finomra darálva, vagy citromlében feloldva a csontritkulás és fogszuvasodás megelőzésére használják.
A hatvanas években a tojást magas koleszterintartalma miatt a keringési betegségek közellenségévé kiáltották ki. Ezért fogyasztását kerülendőnek vélték mindenki, még a gyerekek számára is. Azóta bebizonyosodott, hogy a táplálékkal felvett koleszterin nem sok összefüggést mutat a vér koleszterinszintjének alakulásával. Az egészséges szervezetben még a koleszterintöbblet bevitele sem okoz vérszint-emelkedést, mert a máj közbelép, és a fölösleget epesavvá alakítva, kiüríti a szervezetből. Ezáltal a tojás az epe működését is rendezi. A jól szabályozott epeműködés pedig, a koleszterinszint egészséges egyensúlyban tartásának alapvető feltétele. A koleszterintartalmú ételek fogyasztását legfeljebb felnőtt korban, és csak bizonyos betegségek esetében kell korlátozni.
Vásárláskor figyeljünk a tojás tisztaságára. A trágyával szennyezett, a véres, a repedt tojást nem szabad megvenni, felhasználni. A tojást a hűtőszekrényben elkülönítve, 2-3 hétig tárolhatjuk. Csak közvetlenül a felhasználás előtt mossuk meg, és ekkor frissességét is ellenőrizzük. Ha megrázzuk és lötyög, már nem friss. Ha vízbe helyezve lemerül, akkor friss, ha felemelkedik, akkor régi.
Tyúk, fürj vagy kacsa?
Ha tojásfogyasztásról van szó, mindig a tyúktojásra gondolunk. A szabad körülmények között nevelt kapirgáló, és értékes gabonán tartott tyúk húsa és tojása sokkal ízletesebb és vitaminokban, ásványanyagokban is gazdagabb, mint a nagyüzemié. A fürjtojás élettani hatásai kiválóak, babaélelmezésre is használható. A kacsa-és libatojás héjának pórusai nagyok, a baktériumok, (a Szalmonella) könnyen bejutnak a tojás belsejébe, ezért fogyasztásuk nem ajánlott. Baba és kisgyerek élelmezésére csak friss, tiszta és ép, lehetőleg Szalmonella ellen kezelt tyúktojást vagy fürjtojást vásároljunk.
Babák étrendjében
A tojás emészthetősége elkészítési módjától függ. A felvert, habosított, kikevert tojás könnyebben emésztődik, mint a keményre főzött. Utóbbit, kisbaba és kisgyermek számára készült ételekben mindig fel kell darabolni, villával összetörni, illetve lereszelni.
A tojás, az anyatej után, az egyik legtökéletesebb táplálék lehetne, ha nem okozna viszonylag gyakran táplálékallergiát.
A kisbaba étrendjébe, csak 8-10 hónapos kor után kezdjük beiktatni.
Első alkalommal, az öt percig főtt tojás különválasztott sárgájával próbálkozzunk, úgy, hogy a sárgájának a negyed részét a főzelékhez passzírozzuk. Ezt követően 2-3 naponta adhatunk egy-egy fél tojás sárgáját. Ha a baba szereti, és jól tolerálja a tojás sárgáját, akkor tíz hónapos korában próbálkozhatunk az egésztojással készült ételek - tojásos kifőtt tészta, habosra vert vagy kikevert tojással készült gombócok, piskótasütemények - kóstoltatásával, és végül a keményre főtt és lereszelt egésztojással, vagy a sült tojással. Egyéves korig, hetente 2-3 alkalommal fél, majd egyéves kortól - a tojással készült ételek mellett - naponta egy-egy egésztojás fogyasztása is megengedett.
A tojás az egyik legrégebben ismert allergén. Gyakran bőr és gyomor-bél panaszokat, ritkábban légúti problémákat okozhat. Kisbabánál a tojásételek bevezetésével óvatosnak kell lenni, mert az erre alkalmas idő egyénileg nagyon változó lehet – beszélje ezt meg az orvossal, különösen, ha a családban előfordul tojásallergia.
Forrás: Baba Patika magazin, áprilisi szám |