Allergiás gyermekek
Tények Az allergiás náthára és az allergiás asztmára való hajlam öröklődik. Ahol az egyik szülő allergiás, ott 30-50 százalék a valószínűsége annak, hogy a gyermek allergiás lesz. Ahol mindkét szülő allergiás, ott ez a valószínűség 60-80 százalékra nő.
Ezen kívül számít még: - az anya életvitele a terhesség alatt (dohányzott-e vagy sem), - a születés időpontja (a pollenszezon hónapjaiban született gyermekek nagyobb valószínűséggel lesznek allergiásak a pollenekre), - a szoptatás ideje (minél tovább szoptatjuk a babát, annál ellenállóbb a betegségekkel szemben), - a lakás allergénszennyezettsége (poratka, gomba, állatszőr...), - a lakóterület vegyi szennyezettsége (forgalmas belváros, gyárak közelsége). A kisbaba étrendjébe túl korán bevezetett allergizáló táplálékok szintén növelik az allergia kockázatát.
Az egyes allergiás betegségek jellegzetesen, adott életkorban kezdődnek. Csecsemőkorban az atópiás dermatitis és a táplálékallergiák, kisgyermek- és kisiskoláskorban az asztma a leggyakoribb. Általában serdülőkorban kezdődik a szénanátha, bár az utóbbi időben ennek a kezdete a még fiatalabb kor felé tolódott el. A kisbaba első hónapjaiban a bőrön megjelenő ekcéma általában az allergiára való hajlamot (atópiát) jósolja. Az élet első éveiben visszatérő hörghurut, asztmatikus hörghurut, sípoló nehézlégzés jelezheti az allergiás kórképet. 4 éves korig az IgE-közvetítette fül-, orr- vagy torokbetegség ritka. Ezek a kórképek gyakran egymás után vagy átfedésekkel, de ugyanazt a beteget érintik (allergiás menetelés), vagyis az atópiás egyénnél sorra megjelennek az életkorra jellemző különféle allergiás tünetek. Bármiféle táplálékkal szembeni allergia esetén az allergizáló élelmiszer teljes elhagyása szükséges. Gyermekkori ételallergia esetén jó esély van arra, hogy 1-4 évvel a diéta után az allergiás reakciók elmúlnak, vagy csak kis százalékban maradnak fenn. Az olajos magvak, a földimogyoró és a hal által kiváltott allergiás reakciók gyakran nem múlnak el.

A megelőzés lehetőségei

A leendő anya a terhesség előtt legalább 3-6 hónappal szigorúan hagyja abba a dohányzást.
Senki ne dohányozzon a lakásban és a gyermekek közelében.
A legjobb, ha a leendő apa is már a terhesség előtt leszokik a dohányzásról, mivel a passzív dohányzás a terhes anyának, a magzatnak és a már megszületett gyermeknek is nagyon káros.

A nem allergiás kisgyermekeket és babákat nem kell "steril" környezetben tartani,
nem kell túlzásba vinni a takarítást sem a lakásban,
nem kell naponta fertőtlenítő szerekkel végigsúrolni a helyiségeket,
naponta sokszor fertőtlenítő szappannal megmosni a gyermek kezét.

A normálisan rendben tartott és gyakran szellőztetett lakás, ahol a felnőttek is jól érzik magukat, tökéletesen megfelel a kisbabáknak is.
A gyermekek szervezetének találkozniuk kell bizonyos kosz-, por- és kórokozó-mennyiséggel ahhoz, hogy az immunrendszerük megtanulja a védekezést ellenük.
Célszerű, ha óvjuk gyermekeinket a túlzott szennyeződésektől, de engedjük, hogy szervezetük megtapasztalja a környezetet.

Kerüljük a házban tartott állatokat. Ha tartunk állatot a lakásban, a hálószobába és a gyermekek szobájába soha ne engedjük be őket.
Fontos a házipor-atka és penészgomba szintjének alacsonyan tartása a lakásban megfelelő szerekkel. Lehetőség szerint használjunk nagy teljesítményű HEPA szűrős porszívót. Próbáljuk a lakásban az egyéb beltéri szennyező anyagok szintjét is alacsonyan tartani.


A kisbabák szervezete minél később és ritkábban találkozzon az erősen allergizáló növények pollenjeivel (pl. parlagfű). Lehetőség szerint használjunk HEPA szűrős légtisztítót vagy megfelelő szűrővel ellátott légkondícionáló berendezést a lakásban, így az ablaknyitogatást elkerülve a pollenek sem jutnak be a lakásba.

Allergiától függetlenül a kisbaba legalább az első évben csak gyógyszertárban kikevert ill. hipoallergén kozmetikumokkal találkozzon (fürdetőkenőcs, masszázsolaj, popsikenőcs, hidratálókrém, napozótej). Ne használjuk a boltokban kapható reklámozott babakozmetikumokat az első életévben (babaolaj, sampon, fürdőhab, krémek). Ezek összetevői allergiát válthatnak ki a gyermeknél (ekcéma, egyéb bőrkiütés). A fürdetés után vékonyan hidratáljuk a baba bőrét.

Lehetőleg tiszta pamut alsóruhát viseljen a kisgyermek, ne használjunk erős mosószert, a kisbaba ruháit többször öblítsük át vízzel és ne használjunk hozzá öblítőszert. Ügyeljünk rá, hogy amellett hogy ne fázzon, ne legyen melege sem, ezért ne öltöztessük túl a babát. Az endotoxinokkal való érintkezés speciális összefüggéseket mutat az atópiás megbetegedések kialakulásával kapcsolatosan. Az endotoxin a különböző lipopoliszacharidáknak (LPS) a gyűjtőneve, melyek a Gram-negatív baktériumok sejtfalából származnak. A nagy mennyiségű endotoxin terhelés kifejezetten káros, és hatására akut ill. krónikus hörghurut, vagy asztmaszerű állapot alakulhat ki. Az meglévő asztma súlyossága és a lakásban található endotoxin mennyisége, valamint a légúti tünetek között egyértelmű és egyirányú összefüggés van. Ugyanakkor a megfigyelések szerint a kisebb mennyiségű, folyamatosan jelen lévő endotoxin az élet korai szakaszában különböző immunrendszeri változásokat okoz (pl. interleukin-12 produkció, Th1 jellegű immunválasz). A gazdálkodó falusi környezetben felnövő gyermekek az állattartással összefüggően találkoznak az említett endotoxin terheléssel, minek eredményeként ezek a gyermekek ritkábban mutatnak atópiás megbetegedéseket, azaz Th2-es típusú választ.   Az asztma is ritkábban mutatkozott az állattartó gazdálkodó családoknál, mint az azonos helyen élő, de állatokat nem tartó családoknál. Ezek szerint, az endotoxin attól függően, hogy az élet melyik szakaszában hat, illetve milyen koncentrációban és mennyiségben, megvédhet az allergia ellen, vagy éppen ellenkezőleg: asztmás tünetek kiváltója lehet. Kis adagban és csecsemőkorban véd, nagy adagban és későbbi gyermekkorban, valamint atópiás genetikai hajlamban és asztmásoknál főleg árt.

A gyermekek étkezése Hazánkban jelenleg sok gyermek egyéves korában már azt eszi, amit a felnőttek, holott emésztő- és immunrendszerük ehhez még éretlen. Ez okozza az allergiás tünetek nagy részét, mivel az emésztő- és immunrendszerük érésével a gyermekek csak 3-7 éves korukra érik el azt
a fejlettségi szintet, hogy maradéktalanul meg tudják emészteni a felnőttek táplálékát is.

A fiatal csecsemőkben a gyomorsav és az emésztőnedvek elválasztása csökkent, így a táplálék nem bomlik le tökéletesen. A bél természetes mozgása gyengébb, a táplálék tovább időzik a bélben, a bélnyálkahártyát borító nyák mennyisége kevesebb, a bél ellenálló képességét fokozó IgA mennyisége kevesebb, mint a későbbi életkorban.
A gyomor-bél csatorna nyálkahártyája óriási felszívó-felületet biztosít a táplálékfehérjék számára. Ha a bélnyálkahártya működése nem megfelelő, akkor a nem tökéletesen lebontott fehérjék átjutnak a bélfalon, találkoznak az immunrendszer sejtjeivel, és az egész szervezetet érintő válaszreakció alakul ki.


Mivel egyre több a táplálék- és pollenallergiás beteg, nagyon fontos az érzékennyé válás megelőzése, amennyire ez lehetséges.
A születésétől fogva a legmegfelelőbb táplálékot kell kapnia a gyermeknek. Azzel nemcsak a kisgyermekkori, hanem a későbbi életkorban kialakuló allergiák száma is csökkenthető.

Csecsemőknél és kisgyermekkorban leginkább a tej, a tojás, a szója, a gabona és a hal fehérjéi váltanak ki allergiás reakciót. Az utóbbi időben ezek mellett előtérbe kertültek a citrusfélék, a kivi és a banán is. A csecsemőkori ételallergiák oka az újszülött éretlen, vagyis túlzott áteresztőképességű bélhámrendszere.
Nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél inkább az adalékanyagok, ételszínezékek, tartósítószerek, egyes gyümölcs- és zöldségfélék (pl. paradicsom, zeller, földimogyoró) fogyasztása okozza az érzékenységet.
A csecsemő és kisgyermekkorban kezdődő táplálékallergia - mely okozhat emésztőrendszeri, légzőszevi és bőrtüneteket egyaránt - az esetek többségében még kisgyermekkorban megszűnik, csak kis százalékban marad fenn később is.

A gyermek első négy hónapjában csak anyatejet kapjon, az anya szoptassa gyermekét a hozzátáplálás mellett is lehetőleg egyéves koráig, a gyermek ne kapjon erősen allergizáló ételeket két-hároméves koráig.

Azok a tápszeres babák, akiknek örökletes hajlamuk lehet az allergiára (a szülők allergiásak), kapjanak hipoallergén (H.A.) tápszert. Az otthon készített főzelékek és gyümölcsök mellett a szülők szoptatás hiányában egyéves koráig lehetőleg csak a gyermekorvos által felírt (gyógyszertárban kapható) tápszert adják gyermeküknek.

Öt-hat hónapos kortól vezessük be fokozatosan a gyermek étrendjébe a gyümölcslevet (alma), majd gyümölcspépet (alma, banán, meggy, körte, őszibarack), és a főzelékeket (burgonya, sárgarépa, cékla, saláta, brokkoli, sütőtök, zöldborsó, zöldbab, spárga, spenót). Az első fogak kibújása után felügyelet mellett nyers gyümölcsdarabokat (alma, banán, körte) is adjunk a babának, amit szívesen elrágcsál. Megpróbálkozhatunk a párolt zöldségdarabokkal is (répa, brokkoli).

Féléves kor után kezdjük el bevezetni a csirke- és pulykahúspépet (csirkemell, pulykamell) a főzelékbe keverve. Tojássárgáját, sajtot, túrót, joghurtot, kefírt kilenc-tíz hónapos korától lehet kis mennyiségben egyenként bevezetni, ha a családban nincs allergiás megbetegedés. Ahol valamelyik szülő allergiás, ott várjunk még a tejtermékekkel pár hónapot.

Hét-nyolc hónapos koráig a baba semmi esetre se kapjon sikértartalmú gabonaféléket (kiflicsücsköt, kenyérhéjat, kekszet, ropit, babapiskótát), mivel ezek lisztérzékenységet okozhatnak.
Az allergia és ezen belül a lisztérzékenység kialakulásának kockázata csökkenthető, ha a gyermek búzaliszttartalmú táplálékot az első életévben egyáltalán nem fogyaszt.


A gyermek ne kapjon boltban kapható dobozos (konzerv) bébiételt, mivel ezek összetevői között lehet allergizáló is.
Ne kapjon a gyermek dobozos tejpépet sem, mivel ezek tehéntejből (ami a baba egyéves koráig tilos!) és gabonafélékből készülnek, ezen kívül cukrot is tartalmaznak. Ne tévessze meg a szülőket a dobozokra írt "4, 6 vagy 9 hónapos kortól ajánlott" felirat sem! Mindig olvassák el az összetevőket!

Az egészséges alapanyagokból otthon készített (tartósítószer nélküli) étel a legbiztonságosabb a baba és kisgyermek számára.

Egy-másfél éves korig ne adjunk tejet, mézet, tojásfehérjét, mákot, diót, mogyorót, mandulát, olajos magvakat, epret, kivit, ribiszkét, málnát.
A kivi főleg azoknál a gyerekeknél vált ki allergiás reakciókat, akik másra is allergiásak. A kivi-allergia jellegzetes tünetei a szájüregben jelentkező gyulladások, az ajkak, a nyelv és az arc megduzzadása, a hányás. A bármire allergiás kisgyermekek közel háromnegyede a kivire is allergiás tünetekkel reagál.
A méz a benne található különböző pollenek miatt válthat ki allergiás reakciót. A mézallergiát vagy maga a méz (a benne levő pollenek), vagy a méhméreganyag összetevőinek keresztreakciója okozza.

Cukrozott tea helyett már a kezdetektől fogva forralt és lehűtött vízzel kínáljuk a babát. Féléves kora után cukrozatlan (ásványvízzel felhigított) gyümölcslevet is kapjon a gyermek. A gyümölcslevet és főzeléket ne cukrozzuk, ne sózzuk.

Süteményeket, cukrozott desszerteket, chipset, bolti babapiskótát, cukorkákat, csokit, szénsavas üdítőitalt, tartósítószert vagy mesterséges színezéket tartalmazó élelmiszert, konzervet, füstölt húst, szalonnát, kolbászt, felvágottat minél később (két-három éves kor után) kapjon a gyermek.

Amennyiben allergiagyanú (bőrkiütés, hasmenés, hányás) merül fel valamelyik újonnan adott élelmiszerre, azonnal hagyjuk abba fogyasztását. Keressünk fel gasztroenterológus szakembert, allergológiai szakrendelést, és vizsgáltassuk ki a gyermek esetleges élelmiszerallergiáját (bőrteszt, vérvétel, vizelet-és székletvizsgálat, asztma esetén terheléses és légzésfunkciós vizsgálatok). Ugyanezt tegyük, ha nem is gondolunk az allergiára, de - gyermekünk tartósan étvágytalan, - hasmenése van, - tartósan vagy időszakosan bőrkiütések jelennek meg rajta, - hasa állandóan puffadt, - esetleg tartósan rekedt, - undorodik valamilyen ételtől, - nem akarja meginni a tejet Ha a gyermek valamilyen ételt nem fogad el, ha undorodik valamitől, soha ne erőltessük belé! Gyakori hasfájás esetén érdemes kipróbálni a tej- és tejtermékmentes diétát pár hétig.

Mit tegyünk, ha már kialakult az allergia

Ha a gyermeknél már kialakult valamiféle allergia (pl. ekcéma, szénanátha, gyomorpanaszok stb.), és azt a szakrendelőben tesztekkel igazolták (konkrétan meghatározták az allergizáló tényzőket), akkor lehetőség szerint teljesen ki kell iktatni környezetéből az allergizáló dolgokat (élelmiszer, macskaszőr, házipor-atka, penész stb).
Törekedni kell a lakásban lévő egyéb beltéri szennyezőanyagok minimális szinten tartására.

A beteg gyermekeknek nem kell kivonniuk magukat a közösségből, járhatnak óvodába vagy iskolába, de a gondozókat mindig alaposan tájékoztassuk a gyermek betegségéről. A tudnivalókat, a betartandó szabályokat és a rosszullét esetén való teendőket írásban is adjuk át nekik.
A nevelők legyenek tisztában vele, hogy súlyos étel- vagy rovarcsípés-allergiánál a rosszullét végzetes kimenetelű lehet, ezért időben fel kell ismerniük a rosszullétet és tudniuk kell, hogy haladéktalanul mi a teendő.

Mindig legyen a gyermeknél egy ismertető kártya ill. medál a betegségről, egy kis egészségügyi csomagban legyen nála gyógyszere. Bárhol merjen szólni, ha valami gondja van. Ne fogadja el az ételt, ha társai vagy idegenek jóhiszeműen megkínálják valamivel.

Ha ekcémás a gyermek, világosítsuk fel az összes nevelőt (óvoda, iskola), hogy a bőrkiütés nem fertőző. A nevelők figyeljenek oda, hogy a kiütések miatt ne csúfolják a gyermeket.


A súlyos ételallergiás gyermekek védelme nagyon fontos. Bárhová megyünk a gyermekkel, mindig legyen nálunk olyan étel, melyet ő is biztonsággal fogyaszthat.
Ha étteremben eszik a család, legyünk óvatosak az ottani fogásokkal, a gyermeknek inkább készítsük el otthon az ételt, azt melegítessük meg az étteremben és szolgálja fel a személyzet (a személyzet legyen tisztában vele, hogy a hozott étel nem érhet hozzá semmi ottani ételhez).
Az ételallergiás gyermekeket a legjobb olyan speciális óvodába iratni, ahol a diétás ételek elkészítése nem okoz gondot és a tévedések kizártak (diétázós óvodák címjegyzékét lásd balra).


Ha az asztmás gyermek már nagyobb, az inhalátor mindig legyen nála (szünetben, ebédlőben is), kisebb gyermekeknél legyen az inhalátor abban a helyiségben, ahol a gyermekek tartózkodnak, de soha ne zárják el azt a nevelők.
Asztmás gyermeknél mindig külön konzultáljunk a testnevelő tanárral, tájékoztassuk, hogyan hat a hideg levegő vagy az élénkebb testmozgás az asztmás betegre.

A házipor-atkára allergiás gyermek hálószobájában ne legyen függöny és szőnyeg, a kárpitozott bútorokat cseréljük le műbőr-, bőr- vagy felfújható gumi bútorokra, melyek könnyen tisztíthatóak.
Szerezzünk be számára atkamentes (az atkát át nem eresztő) ágyneműhuzatot. Az ágyneműhuzatot legalább hetente magas hőfokon mossuk ki.
Semmiképpen ne tartsunk a gyermek közelében háziállatot.
Ha a gyermek allergiás a poratkára, nézzünk körül az osztályteremben is (függöny, szőnyeg), javaslatainkat és kérésünket az orvosi igazolással terjesszük az iskola vezetősége elé.


A pollenallergiás gyermeket pollenszezonban próbáljuk pollenmentes tájakon nyaraltatni. Ilyenek Magyarországon a hegyvidékek (min. 400 m feletti települések).
Aki megteheti, a pollenszezonra időzítse a család külföldi üdülését (a legtisztább levegő a tengerpartokon és a hegyekben található).


Az allergiás gyermek próbálja kerülni az iskolában is az irritáló vegyületeket (ragasztó, festék, filctoll, fertőtlenítőszer, légfrissítő).
Kémia órán a tanár mindig kapcsolja be az elszívó berendezést, ha a kísérletek során ingerlő hatású gázok szabadulnak fel az osztályteremben (nitrogén-dioxid, kén-dioxid).

Állatallergénre allergiás gyermeket ne vigyünk cirkuszba és állatkertbe.
A gyermek közelében semmi esetre se tartsunk hobbiállatot.

Más allergénre (házipor-atka, pollen) allergiás gyermek közelében se tartsunk hobbiállatot, ugyanis idővel arra is allergiássá válhat.

Teljes élet az allergiával

A mai vizsgálatokkal és terápiákkal elérhető, hogy az allergiás felnőtt ill. gyermek teljes életet éljen.
Ne hagyjuk, hogy allergiában szenvedő gyermekünk félénkké, gátlásossá váljon betegsége miatt. Magyarázzuk el neki a betegség lényegét, a kezelés és előírások (pl. diéta, gyógyszer) fontosságát.

Amikor az asztmás gyermek már nagyobb, magyarázzuk el neki, melyik gyógyszer mire való, hogy szedésükkel a rohamok megelőzhetőek, és így például kevesebbszer kell elővenni nyilvános helyen a hörgőtágító inhalátort - amit a legtöbb gyermek nagyon szégyell.
A gyermekkel beszélgetve hangsúlyozzuk a pozitív dolgokat, pl. hogy önállóan is képes betegségét kezelni (nem vakarózni, bekrémezni, használni az inhalátort), dicsérjük meg kiemelkedő ügyességét egyéb dolgokban (tanulás, kézügyesség).

Beszéltessük a gyermeket arról, hogyan viszonyulnak hozzá társai és tanárai, mit mondanak neki, kap-e a gyermek negatív megjegyzést vagy bántást, ha a szülő nincs jelen.
Tanítsuk meg a gyermeket keménységre és határozottságra a csúfolódókkal szemben, segítsünk neki abban, hogy megfelelő és támogató barátokat találjon.
Tudatosítsuk benne, hogy ő is teljes értékű ember, csakúgy mint a többiek, betegségéről nem tehet. Éreznie kell, hogy hasznos és szükség van rá.

Az allergiás gyermek nevelése során fontos, hogy a gyermeknek a betegségéből adódóan ne származzék semmiféle haszna vagy előnye (túlzott elkényeztetés), a gyermeknek ugyanúgy legyenek otthon feladatai, mint a többi családtagnak, a tanulásban se legyenek vele elnézőbbek a szülei, mint testvéreivel.

Forrás: allergiainfo.hu