Hogyan kell összeállítani az iskolások napi étrendjét táplálkozástudományi szempontból?
A javasolt arányok ugyanazok, mint a felnőtteknél, azaz kb. 10 százalék fehérje, 30 százalék zsír és 60 százalék szénhidrát.

Hányszor étkezzenek az iskolások?

A tápanyagoknak egyenletesen kell eloszlania a nap folyamán, a legideálisabb tehát az öt kisebb étkezés. Lényeges, hogy figyelembe vegyük a gyermekek gyors anyagcseréjét. Talán itt követik el a szülők a legtöbb hibát.

A gyerekek egy része nem akar reggelizni. Mit adjunk akkor nekik tízóraira? Sokszor pedig azért nem hajlandóak reggelizni, mert a reggeli kapkodás elveszi az étvágyukat. Ha a harmonikus körülmények megteremtése sem segít, akkor valószínűleg a korai órákban még alacsony vérnyomásuk tehető felelőssé az étvágytalanságért. Ebben az esetben a tízórai különösen fontossá válik, hiszen az első két étkezésnek kell fedeznie az egész napi energiabevitel mintegy egyharmadát. A „bliccelőknek” ajánlatos tehát valamilyen tejterméket, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret csomagolni sajttal. A szülőknek azonban újra és újra meg kell próbálniuk a reggeli vonzóbbá tételével rávenni a gyereket az evésre. Kerüljön az asztalra kakaó, különféle tejtermékek, például gyümölcsjoghurt, müzlivariációk gyümölccsel és olajos magvakkal, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru, gyümölcs, tejbegríz vagy zabpehelykása. A fantáziánkra van bízva, hogyan tesszük ízletesebbé az egészséges ennivalókat. Miért ne tehetnénk egyszer a sajtot egy szelet fehér és egy szelet barna kenyér közé?

Mi a teendő túlsúly esetén?

Egyre több gyereknél okoz problémát a túlsúly és a nem megfelelő koleszterinszint. Mit tehetünk ellene? Többnyire a szülők példája nyomán alakul ki a gyerekekben, hogy mit szeretnek, és mit nem, hiszen ők határozzák meg, hogy mi kerüljön az asztalra. A kicsik kedvezőtlen irányú fejlődése a túlzott húsfogyasztásból és ezáltal a túl magas zsírbevitelből adódik. Másrészt a manapság oly divatos karcsúságideál, melynek elérésére esetleg az édesanya is törekszik. Ez nagymértékben befolyásolhatja az étkezési szokásokat. A szülőknek tehát először is saját étrendjüket kell felülvizsgálniuk, és megfelelően átalakítaniuk ahhoz, hogy hatékonyan szembeszállhassanak a gyermekeik fejlődésében tapasztalható negatív tendenciákkal!

Egészséges-e a tej?

Mértékkel igen, mivel a mi kultúránkban ez a legfontosabb kalcium- és D-vitamin-forrás. Ez a vitamin pedig nélkülözhetetlen a csontok egészséges növekedése szempontjából. A tejellenes felfogás az ázsiai kultúra hatására alakult ki. Ott azonban a tej és a tejtermékek helyett egyéb alapvető élelmiszerek, mint például a fermentált szójatermékek fedezik a kalciumszükségletet. Tejintolerancia vagy tejallergia maximum a gyerekek 5 százalékánál fordul csak elő.

Mit tegyünk az édességmániással?

Nemegyszer ez is csak tanult viselkedési forma. Néha-néha egy kis édesség még nem okoz különösebb gondot. Amennyiben azonban a gyerek rendszeresen, csupán unalmában nassol, vagy mert vigasztalásra és nagyobb figyelemre lenne szüksége, a helyzet problematikus. Ilyenkor először is a lelki igényeit kell kielégíteni. A szülők feladata tehát, hogy többet foglalkozzanak csemetéjükkel, másrészt pedig a kísértést olyan minimálisra csökkentsék, amennyire csak lehet. Azaz ne vegyenek édességet, ne vigyék el magukkal a gyereket vásárolni, és mindenekelőtt kínáljanak fel neki valamilyen más alternatívát. A pénzt inkább finom, édes gyümölcsre vagy müzliszeletre költsék.

A gyerekek és a gyors éttermek

A sült kolbászt, a virslit, a hamburgert és a hasonlókat nem tízóraira vagy uzsonnára, hanem többnyire főétkezésként fogyasztják a gyerekek. Időnként – ha elkerülhetetlen – megengedhetjük nekik. De ne higgyük, hogy ezzel hosszú távon megoldhatjuk a gyerekek étkeztetését. Ezek az ennivalók tulajdonképpen nem alkalmasak a gyermekek táplálására, hiszen túlságosan húsközpontúak, tehát egyoldalúak. Csak egyet tehetünk. Újra és újra meg kell próbálnunk ízletesen elkészített ételekkel, például főzelékekkel, rakott és párolt zöldségekkel, rizottóval, friss salátákkal és sajttal rászoktatni őket a vitamindús táplálkozásra.

Kényszer nélkül, gazdag fantáziával, kedvcsinálással és kísérletező kedvvel és legfőképpen a saját példánkkal az „egészséges ételeket” vonzóbbá lehet tenni a gyermekek számára. A zsúrokon a szokásos szalámis és sonkás szendvics helyett változatos formákra vágott nyers gyümölcsökkel, tarka salátákkal vagy mutatós zöldségfogásokkal várjuk a vendégeket. Készítsünk saját kis veteményeskertet, ahol a gyerekek ültethetnek, kapálhatnak, figyelhetik a növények fejlődését és leszüretelhetik a termést. Sajnos ez a városban nehezen megoldható. Ösztönzőleg hathat rájuk azonban, ha magunkkal visszük őket a piacra, ahol is felhívjuk figyelmüket az élelmiszerek sokféleségére. Mindenesetre ha a mama vagy a papa sosem eszik gyümölcsöt, vagy nem rágcsál nyers zöldséget, a gyerekeket sem tudják rászoktatni a nyers kosztra.

Engedjünk választani?

Ez csak akkor működik, ha a választék elég nagy, különben aránytalanságokhoz vezet. Számos kísérletből tudjuk, hogy a kicsik, amennyiben az élelmiszerek óriási kínálatával találják szembe magukat, jó érzékkel válogatják ki a kiegyensúlyozott étrendhez szükséges ennivalókat. Otthon azonban ez nehezen valósítható meg. Hasznosabbnak bizonyul a heti étrend közös összeállítása, amikor is a család minden tagja elmondhatja kívánságait.

Mennyit és mit igyanak a gyerekek?

Mindig akkor igyanak, amikor szomjasak. Naponta 1,5-2 l folyadék elegendő. Az ivást nem szabad nekik megtiltani, és nem szabad őket leszoktatni a sok ivásról. A legmegfelelőbb a víz, az ásványvíz, a hígított gyümölcslé vagy a tea különféle változatai. Nem tanácsos limonádéval vagy szénsavas üdítőitalokkal kínálni őket, hiszen az nem más, mint cukros víz. Így a gyerek állandóan folyékony édességet vesz magához. Az édesség után ismét csak édességet kíván majd a szervezete. Ez alól a light termékek sem kivételek.

Lehetnek-e a gyerekek vegetáriánusok?

A gyerekek általában akkor vegetáriánusok, ha a szülők is azok. A kamaszoknál azonban néha egészen másról van szó. Náluk ez a lázadás egyik formája, mellyel a szülőktől való elhatárolódásukat kívánják kifejezni. Amennyiben az étrendből nemcsak a húst, hanem a tejtermékeket, a halat és a tojást is teljesen kiiktatjuk, valóságos táplálkozástudósnak kell lennünk ahhoz, hogy gyermekünk ne szenvedjen hiányt semmiféle tápanyagban. Az egészséges növekedéshez ugyanis kalciumra és fehérjékre van szükség. Rendszeres tej- és tejtermékfogyasztás esetén kiegyensúlyozott teljes értékű táplálkozás mellett nem baj, ha a gyerek egyáltalán nem vagy csak ritkán fogyaszt húst.


Forras: Ideal Életmódmagazin