Az iskoláskorú gyermekek étkezési, azon belül is a reggelizési szokásait vizsgálta az a közelmúltban lezárult kutatás, amelyet a Szonda Ipsos (Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet) végzett a Nagyranövök Mozgalom megbízásából. A felmérés mérföldkőnek számít, hiszen eddig Magyarországon még soha nem készült ehhez hasonló. A vizsgálat többek között arra kereste a választ, hogy a kicsik mit esznek, és hogy van-e összefüggés a nap első étkezése és a szellemi teljesítőképesség között.

„Az általános iskolás korosztály étkezési szokásai” címet viselő országos felmérés során 500 gyermek táplálkozási szokásait vizsgálták. Az elemzett minta a magyarországi általános iskolások körülbelül 1 millió főt kitevő alapsokaságára reprezentatív.

Súlyproblémák
A Nagyranövök információja szerint, az egyik legszembetűnőbb az volt a válaszok kiértékelésekor, hogy a gyerekek közel 50 százaléka küzd súlyproblémákkal (túlsúlyos vagy sovány), egyharmaduk pedig a túlsúlyos kategóriába tartozik.

7 - 8 éves korosztály		13-14 éves korosztály
fiúk (%)	lányok (%)	fiúk (%)	lányok (%)
Normál súlyú	27	37	41	52
Súlyfelesleggel küzd	50	37	38	19
Vékony, sovány	23	26	21	29
Összesen	100	100	100	100

Az étkezési szokások és a fogyasztott élelmiszerek fajtája illetve mennyisége alapján 7 különböző étkezési profil állítható fel a vizsgált korcsoportban:

- Harmonikus, vitamindús (zöldség/gyümölcs + hús)
- Fehérjedús (fehér hús + tejtermék)
- Húsimádó (vörös hús)
- Vegyes táplálkozás (átlagos táplálkozás, nincsenek kiugró kategóriák)
- Édesszájú (édesség + gyümölcs)
- Nassoló (sós snack)
- Gyorséttermi étkezés (hamburger, pizza, hot-dog)

A fenti kategóriákat és a BMI (testtömeg és testmagasság aránya) - csoportokat összevetve kijelenthető, hogy a túlsúlyos, elhízott gyerekek legnagyobb arányban a „gyorséttermi étkezés” profilban találhatók.
A kutatás arra a kérdésre is választ keresett, hogy vajon van-e ok-okozati összefüggés az állati eredetű zsírok fogyasztása illetve a gyerekkori elhízás között. Kiderült, hogy a túlsúlyos és az elhízott csoportokban magasabb az állati eredetű zsírokat (például vajat, zsírt) fogyasztók aránya.
Úgy tűnik, hogy elsősorban azok a gyerekek fogyasztanak növényi eredetű zsiradékot (például a margarint), akik a harmonikus, vitamindús étkezési profilba tartoznak. A húsimádó és a fehérjedús étkezési profillal rendelkező iskolásoknak ezzel szemben a leggyengébb a „kapcsolatuk” ezzel az élelmiszercsoporttal.

Rendszeres reggeli, jobb teljesítőképesség
Pozitívumként értékelhető, hogy a gyerekek 88 százaléka mindennap reggelizik, és csupán 12 százalék azoknak az aránya akik egyáltalán nem, vagy nem mindennap ülnek le az étkezőasztalhoz, mielőtt elindulnak az iskolába.
A reggeli és a testsúly között két szembetűnő összefüggés figyelhető meg: a sovány gyerekek egyharmada csak alkalmanként reggelizik vagy tízóraizik, és a mindennap reggeliző gyerekek között kevesebb a túlsúlyos, elhízott iskolás (35 százalék), mint azok között, akik egyszer sem esznek reggel (46 százalék).
Jól megfigyelhető a fizikai, szellemi teljesítőképesség és a reggeli közötti összefüggés is. A rendszeresen reggeliző gyerekek 32 százaléka mindig éber és friss, míg ugyanez az arány a rendszertelenül reggeliző kicsiknél 21, a sosem reggeliző iskolásoknál pedig 12 százalék. Az első csoportnál a gyerekek csupán 16 százaléka gyakran, vagy legtöbbször fáradt, a sosem reggelizőknél ez a szám ennek éppen a duplája. Kijelenthetjük tehát, hogy minél rendszeresebb a reggeli, a gyerekeknek annál jobb a közérzetük az iskolában a nap folyamán.

Iskolai közérzet és reggeli étkezés

A fenti számok jól mutatják, mennyire fontos a gyerekek számára a nap első étkezése. Bár jó eredménynek számít, hogy az iskolások 88 százaléka egyetlen nap sem indul el otthonról üres gyomorral, az ideális az lenne, ha ez az arány még nagyobb lenne.

Forrás: nagyranovok.hu