Csak ezidáig ezzel senki nem foglalkozott...
Az amerikai kutatók elővigyázatossági megközelítést sürgetnek, olyat, amilyet az Európai Unió már elkezdett alkalmazni, mert az USA-ban a vegyi anyagok toxicitásának tesztelésére minimális előírások vonatkoznak.
"Az emberi agy nagyon finom és sérülékeny szerv. És mivel az agy optimális működése a szerv integritásától függ, a kis sérüléseknek is komoly következményei lehetnek" - mondja a Harvard professzora.
Minden 6 gyermek közül egynek valamilyen fejlődési rendellenessége van. Az idegrendszeri fejlődési rendellenességek kezelése bonyolult és költséges.
Az elmúlt évtizedekben egyre gyűltek a bizonyítékok arra nézve, hogy az ipari kémiai anyagok összefüggésbe hozhatók az idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel. A vegyi anyagok közül az ólom volt az első, amiről bebizonyították, hogy mérgezi a fejlődő agyat - pedig arról már évszázadok óta tudták, hogy neurotoxikus - a felnőttekre.
De a gyermeki agy a felnőtténél sokkal érzékenyebb a kémiai anyagok mérgező hatására. A fejlődés során ugyanis az agy egy sor igen bonyolult folyamaton megy át, amelyet a toxikus anyagok megszakíthatnak.
Az agy kivételes érzékenysége a magzati kortól egészen a serdülőkorig tart.
A kutatók igazolták, hogy egyes környezetszennyező vegyi anyagok - mint az ólom vagy a higany - alacsony koncentrációban nem feltűnő, de komoly tüneteket okoznak, és csökkentik az intelligenciát vagy megváltoztatják a magatartást.
Figyelmeztetnek, hogy korántsem 202 idegrendszerre veszélyes vegyi anyagról lehet szó, mert a laboratóriumi tesztek mintegy 1000 kémiai anyagról bizonyították be az idegrendszeri toxikusságot.
Kutatásaik során a Harvard kutatói összesen öt anyagot vizsgáltak a listából: az ólmot, a metilhiganyt, az arzént, a PCB-ket és a toluolt, mert csak ezek mérgező hatásáról lehetett összeszedni elegendő mennyiségű dokumentációt.
Az anyagok közül az ólom kisebb-nagyobb mértékű mérgezése az, amiről a legtöbb tudás gyűlt össze, hiszen az ipari országokban gyakorlatilag az 1960 és 1980 között született összes gyermek érintett.
Az effajta mérgezettséget nevezik a Harvard kutatói "néma járvány"-nak. Némának: mert nem szólnak róla az egészségügyi statisztikák. Járványnak, mert világszerte oly sok gyermeket érint.
Az ólmozott benzin hatására a gyermekek IQ-ja csökkent: a 130 fölötti IQ-k gyakorisága a felére csökkent, a 70 alattiaké viszont megnövekedett... A krónikus ólomexpozíció hatására csökken a figyelem időtartama - és megnő az agresszivitás...
Kései hatásként pedig: idősebb korban jobban veszélyezteti az ólmozott benzines levegőn felnőtt generációkat a Parkinson-kór és más, idegrendszeri degeneratív betegség.
"A jövő generációk agya a legféltettebb gazdasági javaink egyike, és nem vagyunk tudatában annak, hogy mennyire sérülékeny kincs, mennyire kell óvni" - mondta a tanulmány egyik szerzője.
Forrás: EurekAlert
AJÁNLOM AZ OLDALT
