Az elmúlt években egyre növekvő igény mutatkozik arra, hogy tudományos vizsgálati eredményekkel alátámasztva is megerősítést kapjon a feltételezés, miszerint az ökoélelmiszerek egészségesebbek, biztonságosabbak, mint konvencionális társaik.

Az öko és konvencionális élelmiszerek humánélettani hatásának megítéléséhez az eltérő termesztésű alapanyagokból összeállított étrend fogyasztása során bekövetkező változások vizsgálata a legalkalmasabb. Sajnálatos módon még nagyon kevés táplálkozási vizsgálat született, viszont eredményeik meglehetősen érdekesek. A következőkben olyan tanulmányok eredményei kerülnek bemutatásra, melyben gyermekek növényvédőszer-maradványoknak való kitettségét vizsgálták, elsősorban azért, mert a gyermekek szervezete érzékenyebben reagál a peszticidekből származó méreganyagokra, mint a felnőtteké.

Mint ismert, az ökológiai mezőgazdaság környezetbarát termesztési stratégiájának köszönhetően lehetőséget biztosít arra, hogy élelmiszer alapanyagaink előállítása vegyszermentes módon történjen. E tény kiemelt jelentőségét akkor ismerhetjük fel, ha belegondolunk abba, hogy a szintetikus növényvédő szereknek milyen egészségkárosító hatásai lehetnek (elég csak az 1970-ben betiltott DDT-re gondolni, mely hatásai még napjainkban is érezhetőek).

Az Atlantai Emory Egyetem, a Washingtoni Egyetem és a Nemzeti Környezet-egészségügyi Centrum kutatóinak gyermekek növényvédőszer-maradvány bevitelét vizsgáló kutatás eredményei idén februárban került közlésre az Environmental Health Persepectives című tudományos szaklapban. A kutatásban vizsgált két szerves foszforsavészter légzési-, gyomor- és idegméregként vehetők figyelembe. Hatásukat az idegrendszer bénításával fejtik ki rovarnál, s nagy dózisban az embernél is.

A malathion bomlástermékének (malathion dikarboxilsav) koncentrációja
a 15 napos vizsgálati periódus során
(Az x tengely felső sora a gyermekek számát, alsó sora a napok számát jelzi)

A vizsgálatban 23 általános iskolás-korú gyermek vett részt. A 15 napos vizsgálati periódus első és harmadik szakaszában a gyermekek konvencionális ételeket fogyasztottak, a közbeeső napokban viszont ökológiai gazdálkodásból származó, ellenőrzötten vegyszermentes, elsősorban növényi alapú élelmiszereket (l. ábra). A vizeletből kimutatható malathion metabolit medián értéke (statisztikai középérték) az ökoétrend megkezdésétől számítva hirtelen 1,5 µg/L-ről a kimutatási határ alá csökkent. Miután azonban a gyermekek ismét visszatértek a konvencionális étrend fogyasztására, újra megemelkedett a koncentráció 1,6 µg/L-re. A klorpirifosz metabolitjának vizeletből kimutatható értékei hasonló tendenciát követtek az előbbivel.

Vitathatatlanul a jövőben további, hosszú távú vizsgálatok szükségesek az öko és konvencionális étrend humán élettani hatásának megítéléséhez. Azonban a fenti eredmények arról tanúskodnak, hogy a gyermekek szervezetében az ökoétrend fogyasztásának hatása azonnal kimutatható és feltételezhető, hogy a szervezet szervesfoszfát-tartalmú növényvédőszer-maradványokkal történő terhelése gyorsan és jelentős mértékben csökkenthető az ökoélelmiszerek segítségével.

Györéné Kis Gyöngyi
bioélelmiszer tanácsadó
Napvilág Alapítvány

www.biokultura.org