A titok nyitja a fény: a növény klorofilljával fényt vesz fel, s általa alakítja át a holtat élővé, miközben az élő anyag a fényt és más kozmikus erőket megtartja. Az emésztés során ez a fény szabadul fel és táplálja a szellemet is.

A táplálék feldolgozása hét fokozatban történik, és ugyanez a hét funkció működik a tanulás folyamatában is:

1. (be)légzés, vagy evés, amikor az idegen anyagot visszaemeljük az anyagba

2. melegítés, saját szintre hevítés

3. emésztés, a maga módján szétszedi az ember az anyagot, rendezi

4. kiválasztás, individualizálja, magáévá teszi

5. az anyag megtartása

6. "megnő", kitágul benne az anyag

7. reprodukció, a folyamat eredményeképpen újat produkál

(Horváth Éva - Szepesi Dóra Harmónia az ételben c. könyvéből)

Világos tehát, miért fontos a táplálékkal foglalkozni, hiszen életünk során megfontolandó, milyen táplálékkal segítjük magunk és a feltörekvő nemzedékek testi-lelki-szellemi kiteljesedését.

Dr. med. Udo Renzenbrink vezetésével 1970. augusztusában BadLiebenzell-Unterlengenhardtban alakult meg egy táplálkozáskutatással foglalkozó kör. Ennek célja egy, a teljes embert átfogó táplálkozáskutatás és dietetika kialakítása az antropozófia alapjain. Először Rudolf Steiner táplálkozással kapcsolatos közléseit gyűjtötték össze, és szakkönyvekben jelentették meg.

Gyakorlatilag a súlypontot a gabonafajtákra helyezték, melyeket akkortájt fedeztek fel újra. Megfelelő elkészítési módokat, ízletes, kiadós recepteket dolgoztak ki, melyeket kurzusokon adtak tovább. Ugyancsak hangsúlyozták az élelmiszer minőségét, amelyhez a biodinamikus mezőgazdaság termékei optimális alapot adnak.

Munkájuk másik súlyponti kérdése az egészséges élelmiszer: gabonaalapú lakto-vegetáriánus teljesértékű táplálkozást ajánlanak. Fontos, hogy mindenki megtalálja a neki individuálisan megfelelő élelmiszert, egyedi életszituációjával összhangban. A munkacsoport szemináriumokat, üléseket rendez, étkezési tanácsadásokat tart. Eredményeiket könyvekben, receptfüzetekben hozzák nyilvánosságra.

Negyedévenként megjelenő hírlevelükben alapvető táplálkozási kérdésekkel, aktuális témákkal foglalkoznak, mint például a géntechnika, bélgombabetegségek, különböző életkorok (csecsemő-, gyermek-, időskor) és betegségek (allergia, rák, diabetes).

A németországi Waldorf iskolákban a teljesértékű táplálkozás elvei alapján szakemberek gondoskodnak a gyermekélelmezésről. A szabadság jegyében az antropozófus intézményekben biodinamikus alapanyagokból készült hagyományos koszt mellett mindenképpen válsztható húsnélküli menü.

Horváth Éva reformtáplálkozási szakember, vberlini főzőstúdiójában évekig főzött vegetáriánus ebédet waldorf iskolás gyerekeknek. Beszélgetésünkben gyakorlati tapasztalatai helyett most az elvi alapokról lesz szó. Az antropozófus táplálkozáskutatók gabonaalpú, lakto-vegetáriánus, teljesértékű étrendet javasolnak - mondja. Tehát tejjel, tejtermékkel kiegészítve, gabonából, zöldségből, hüvelyesből és gyümölcsből áll az étrend, melynek hátterében a biodinamikus mezőgazdaság minőségi garanciái állnak.

Számos tudományos munka foglalkozik azzal, hogy a húsnélküli táplálkozás fehérje- illetve vashiányos állapot előidézője lehet. Erről mi az álláspontja az antropozófusoknak? Rudolf Steiner sokszor utalt a húsnélküi táplálkozásra, Renzenbrink, a híres táplálkozáskutató antropozófus orvos megerősítve ezt, így ír erről egyik munkájában (Ernahrungskunde aus antroposophischer Erkenntnis): "A teljesértékű fehérje, az ásványi elemmel, kiváltképp a vassal összekötve aktiválóan hat az ember anyagcseréjére. Ideális összetételben ez a gabonában található meg. A gabonafehérje jóval előnyösebb, ha zöldségfehérjével egészítjük ki."

Miért kívánatos ez a táplálkozási forma? Válaszaimat Rudolf Steiner és Udo Renzenbrink nézeteivel szeretném alátámasztani. Renzenbrink szerint az időszerű pedagógia nem csak arra törekszik, hogy a gyermekeknek tudást közvetítsen, és tanulmányaikban teljesítményük növelésére lelkesítsen, a legnemesebb feladatuk egy valódi képzés. Ezért gondoskodnia kell arról, hogy a gondjaira bízott fiatalok termékeny módon fejlődjenek, kinyíljanak a tudás iránt. Ez a lelki-szellemi folyamat csak akkor lehetséges, ha egészséges test-fizikai alapja van. (Renzenbrink, Ernahrung unserer Kinder II. Aufl. Stuttgart 1978). "A testre azonban nem csak a külső behatások hatnak, hanem evvel együtt lelki benyomások és követelmények is képezik a testet.

Különösen a kisgyermek fogadja be teljesen a környezeti élményeket, ő még teljesen nyitott érzékeivel a befogadásra. Amit fölfog így, az kihat szerveinek képzésére, növekedésére. Későbbi betegségek gyakran az erőszakos korai gyermekkori benyomásokban gyökereznek. Ezért az iskolás idő alatt bizonyos törvényszerűségek a mértékadók, amit az egyes gyermeki korosztályoktól meg kell követeljünk." A Waldorf pedagógia ezekre az alaptörvényekre építi tantervét. Amennyiben a gyermeki fejlődésnek ezt a rendjét figyelmen kívül hagyjuk, gyakran hallható a jogos panasz: az iskola megbetegíti a gyereket.

A nevelésművészet (Erziehungkunst) felelős a növekvő gyermeki szervezetért. Ezen szempontok szerint nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermek helyes táplálkozását sem. A hibás táplálkozásnak két módját említi meg Dr. Renzenbrink. 1, a gyermek vagy gyengén táplált, 2, vagy idegen éterikus erő behatása miatt nem tud úgy fejlődni, ahogyan kellene, s szervei nagyon robosztusak lesznek, s szellemi egyénisége nem tud eléggé ezen a masszív testen átütni. Az első helytelen táplálkozási mód az éhségövezetekben fordul elő. A második pontban leírt veszélyeztetett gyermek típusa az iparilag fejlett országokra jellemző. Itt egy bizonyos egyszerű túltáplálásról van szó, ami egyik oldalról nézve a gyermeki szervezetet teljesen lehengerli, más megvilágításban viszont tulajdonképpeni szükségleteit ezáltal nem támogatjuk.

Ebben az értelemben a bőség ellenére a gyerek alultáplált, éhezik a terített asztalnál. Mely ételeknél ilyen masszív ez az idegen éterikus erő? Melyik étkezési forma vezet ahhoz a kompakt szervi struktúrához, amiben az Én csak nagyon nehezen mutatkozik meg? A fehérjével való túletetésről van szó. Manapság széles területen bűnözünk ilyen szempontból. Orvosok és az ügyes reklámtaktikát folytató ipar gátlás nélkül tanácsolja az anyáknak, hogy csecsemőjüknek már egészen kicsi korban adjanak húst. A csecsemő-készételekben a zöldségeket marha- vagy csirkehús pürével keverik. A későbbiekben ez az alkotási erő kibontakozásában hihetetlen fékező hatást fejt ki, képtelenné válik a gyerek egyéni alkotótevékenységét kifejleszteni.

Itt szeretném megemlíteni, hogy amikor a világhírű drámaírót, G. B. Shaw-t megkérdezték, hogyan tudta sziporkázó szellemiségtől átitatott műveit megalkotni, azt az egyszerű választ adta, hogy ez kizárólagosan következetes vegetáriánus életmódjának köszönhető. Ugyanezt mondhatjuk el Lev Tolsztojról is. Érdekes módon Edison, Leonardo da Vinci, Einstein és még sokan mások is mellőzték a hús fogyasztását. De tovább Renzenbrinktől: "A gyermek szervezetén a finom Én nem tud keresztülvilágítani, ezenkívül gyengébb reakciókészséggel rendelkezik, amellyel a szklerózis alapkövét rakjuk le. Ezért óvta Steiner tanítványait attól, hogy gyerekeknek magas fehérjetartalmú ételeket adjanak." (Steiner: Geisteswissenschaft und Medizin GA 312, 4. Aufl. Dornach, 1976.) E kijelentés szerint a tej- és tejtermékekben lévő fehérje is elősegíti ezen időszerű betegség kifejlődését.

Itt természetesen azért meg kell jegyezni, hogy amennyiben tejtermékeket fogyasztunk, ügyeljünk biodinamikus minőségére, hogy mivel etetik a teheneket és hol, hogyan tartják őket. Ismételten mutat Steiner arra, hogy egy bizonyos étkezési mód, különösképpen a hús mellőzésével az ember szellemi érésében gyorsabban halad előre. Szerinte az a bizonyos étkezési mód, amit az esszénusok gyakoroltak, manapság is segítségére szolgálna az embereknek, teljes mértékben tartózkodtak a hús és az alkohol fogyasztásától, ezáltal lehetővé tették lelki fejlődésük megkönnyítését. Így a lélek ellenállóképessége nő, és megerősödve tudja a fizkai test és étertest gátlásait, nehézségeit leküzdeni. (Steiner: Das Matthaus-Evangelium, Vortrag vom 6.9.1910.GA 123,6 Aufl., Dornach 1978, S. 117.) Renzenbrink szerint a vegetáriánus, növényi táplálkozás az időszerű, és a jövőben kizárólag csak ezzel fogunk táplálkozni. "Nem arról van szó, hogy ma hogyan néz ki az ember, hanem arról, hogy milyen lehet majd. Ahogyan az ember áttér a növényi étkezésre, úgy fognak az állati tápláléknak megfelelő szervei visszafejlődni és fejlődni olyan szervei, amelyek a növényi táplálékhoz szükségesek. Azt kell figyelembe vennünk, hogy volt egykor és hogyan lehet a jövőben. Az ember akkor kapja meg igazi táplálékát, ha nem a jelen célkitűzéseit tartja szem előtt." (Rudolf Steiner Ursprungsimpulse der Geisteswissenschaft, Vortrag vom 22.1o. 1906. GA 96,1. Aufl., Dornach 1974.) "A hús fogyasztása kifejezetten a földhöz bilincseli az embereket, földi teremtménnyé teszi őket, úgy, hogy azt kell mondani, amilyen mértékben a húsfogyasztás az ember szervezetét áthatja, olyan mértékben veszít azokból az erőkből, melyek egyáltalán a földtől való eloldódásban segítenék őt... A ragaszkodás a hús fogyasztásához azt jelenti, hogy nekem a földhöz kötöttség annyira megfelel, hogy ezért cserébe az ég minden áldásáról lemondok.

Ennek éppen az ezoterikus fejlődés szempontjából van óriási jelentősége, mégpedig az, hogy ne legyünk földhöz kötöttek, elnehezedettek a húsfogyasztás következtében." (Rudolf Steiner, Welche Bedeutung hat die okkulte Entwicklung des Menschen für seine Hülle... Vortrage vom 20. und 21.3.1913.GA 145,4. Aufl. Dornach 1976.) Összefoglalva - írja Renzenbrink: aki szellemi-lelki fejlődésre törekszik, aki a szellemi élményt, mint igazi tapasztalatot és annak nem intellektuális közvetítését akarja magáévá tenni, aki magát ösztöntermészetétől meg akarja szabadítani, az felhagy a hús fogyasztásával! A belső antropozófiai élet fejlődése kifejezett irtózást von maga után az állati táplálékoktól. "Nem mintha az antropozófusoknak meg kellene tiltani az állati táplálékokat, hanem arról van szó, hogy az egészségesen előrehaladó ösztönélet védekezik az állati eredetű táplálékok ellen, egyre kevésbé kívánja azt, és ez így sokkal jobb, mintha az ember bármely absztrakt okból lesz vegetáriánus. A legjobb, ha az antropozófia odáig juttatja az embereket, hogy egyfajta csömör és undor alakul ki bennük a húsételek iránt." (rudolf Steiner; Welche Bedeutung hat die okkulte Entwicklung...)

forrás: pro-bio.hu