A táplálékok zsírtartalma nélkülözhetetlen a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához, jelentős élvezeti értékkel bírnak, valamint az elraktározott zsírok jelentős szerepet játszanak a szervezet hőháztartásában is.

A zsírok közül kiemelkedő jelentősége van a koleszterinnek, mivel ennek segítségével megy végbe a D vitamin, az epesavak, a mellékvesekéreg hormonok, és a nemi hormonok szintézise. A koleszterint a sejtek szintetizálni is tudják, azonban ha a vér koleszterin szintje magas és a sejtek több koleszterint már nem képesek felvenni, a koleszterin felesleg az erekben rakódik le, növelve ezzel a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A vér magas koleszterin és triglicerid szintje szoros összefüggésben van a táplálkozással, különösen fontos a napi zsírfogyasztás, koleszterin fogyasztás a telített és telítetlen zsírsavak aránya. A szükségtelenül nagy mennyiségű és nem megfelelő arányú zsírbevitel a vér koleszterin szintjének növekedésében, a zsírraktárak képződésében mutatkozik meg.

Az ajánlott zsírfogyasztás minimum az energia bevitel 20%-a, ez mérsékelt energia igény esetén 50-60 g naponta.
Az optimális zsírbevitel 30%, ez 1 g zsírt jelent testtömeg kilogrammonként naponta, de maximum 80 g.
A napi koleszterinfogyasztás nem haladhatja meg a 300 milligrammot.

Ezzel szemben jelen táplálkozásunkban mind a mennyiségét, mind az összetételének arányát tekintve kedvezőtlen a zsírbevitel. Napi zsírfogyasztásunk 140 g/fő, ez kétszerese az ideálisnak, ráadásul ennek 80%-a állati eredetű telített zsír.
Koleszterinfogyasztásunk is hasonlóan sok: 550mg/fő/nap. Az elfogyasztott koleszterin 40%-a tojásból, 10%-a sertészsírból, 22%-a sertéshúsból származik. Egy nap alatt fogyasztható koleszterinmennyiséget tartalmaz 20 dkg sertéshús, vagy 2 db tojás.

Az egészséges táplálkozás tehát fogyasztási struktúránk jelentős megváltoztatását igényli, csökkenteni kell a zsír és a koleszterinfogyasztást, az elfogyasztott zsírokon belül pedig növelni kell a telítetlen zsírsavak arányát.
(Forrás: mindmegette.hu)