|
Bulimiás felnõtt lehet a duci gyerekbõl
2007.02.11. 11:42
A pszichiáterek szerint azok a gyermekek, akik túlsúlyosak és túl sokat esznek, felnõtt korukban nagyobb eséllyel lesznek bulimiások, mint azon társaik, akik koruknak megfelelõen táplálkoznak. Az orvosok szerint a válogatós gyerek a jó gyerek.
A kijelentést a szakemberek egy felmérésre alapozzák, melynek keretében 154 olyan ikerpárt vizsgáltak meg, amelynek az egyik tagja táplálkozási rendellenességgel küszködött, írja a BBC.
Logikus elmélet
Az ikrek szüleit arra kérték meg, hogy gyermekeik táplálkozásával kapcsolatos kérdõíveket töltsenek ki. Ebbõl jutottak arra a következtetésre, hogy a bulimiával küszködõk kiskorukban túlsúlyosabbak voltak és többet ettek, mint egészséges testvérpárjuk. A gyermekeket tehát pontosan az óvja meg a felnõttkori bulimiától, ha kiskorukban válogatósnak bizonyulnak - ez a tény pedig sok szülõ számára megnyugvással szolgálhat.
A kutatásban részvevõ pszichiáterek elismerték, hogy elméletük még kidolgozásra szorul, de amennyiben igaznak bizonyul, segítséget jelenthet a bulimia megelõzésében.
Az elmélet egyébként logikusnak tûnik, hiszen a túlsúlyos gyerekeket gyakran csúfolják, ezért hajlamosabbak lesznek a diétára, ami a zabálási rohamokkal járó betegség egyik rizikófaktora.
"A diéta megváltoztatja az ember viszonyát az ételhez, és egyre nagyobb vágyat ébreszthet az benne a finom ételek iránt. Ez könnyen evésrohamhoz vezet, amit aztán utólag korrigálni kell." - mondta Deanne Jade, a Táplálkozási Rendellenességek Angol Nemzeti Központjának a képviselõje. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy ha ez a kutatás nem is oldja meg a bulimia problémáját, mindenképpen örömteli, hogy felhívja a figyelmet erre a jelenségre, mely egyre több embert érint a modern társadalmakban, ráadásul legtöbben nem veszik komolyan, nem tartják igazi betegségnek.
Rejtélyes anorexia
Érdekes azonban, hogy a felnõttkori anorexiát a kutatók egyáltalán nem tudták a gyermekkori táplálkozással kapcsolatba hozni. Pedig kutatásukban minden lehetséges okot megpróbáltak vizsgálni, rákérdeztek például, hogy a gyereknek szokása volt-e a fal-, vagy tapétaevés, hogy kényszerítették-e olyan étel fogyasztására, melyet utált, ám ezek egyike sem utalt étkezési rendellenesség kialakulására.
Forrás : Index
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
