Ha a gyermek menzán ebédel, az iskolai étkezések közül csak a kisétkezésekről, vagyis a tízórairól és az uzsonnáról kell gondoskodnia a szülőnek. Érdemes otthon csomagolni elemózsiát ezekre az étkezésekre, és nem minden esetben a gyerekekre bízni, hogy vegyenek valamit a büfében vagy a közértben. A helyes táplálkozási szokások kialakítása nagyrészt a szülő feladata, aminek egyik hatékony eszköze lehet a tudatos, változatos tízórai- és uzsonnakészítés. A befektetett energia sokkal kisebb, mint a gyerekek helyes, tudatos táplálkozásával járó előnyök. Mivel különösen a fejlődésben lévő gyermekek esetében minden étkezésnek fontos és meghatározó szerepe van, kihagyni a tízórait és az uzsonnát nem célszerű.

A változatosságnak szintén nagy szerepe van, hiszen az összes makrotápanyagot (fehérje, zsír, szénhidrát) és mikrotápanyagot (vitaminok, ásványi anyagok) csak a kellően változatos, minél többféle élelmiszercsoportot illetve élelmiszert tartalmazó étrenddel lehet biztosítani a fejlődő szervezet számára.

A megfelelő tápanyag-ellátottság, a helyesen összeállított étrend, a rendszeres étkezés és életmód mind hozzájárul az egészség megőrzéséhez, illetve egyes táplálkozással, életmóddal összefüggő betegségek kialakulásának megelőzéséhez. Emiatt a szülőnek is aktívan részt kell vállalni az iskolába járó gyermekek étrendjének összeállításában, amihez nem csak a reggeli és a vacsora biztosítása, de a megfelelő tízórai, vagy uzsonna csomagolása is hozzátartozik.

Törekedni kell arra, hogy a tízórai és az uzsonna lehetőleg tartalmazzon gabonaféléket és/vagy tejterméket és/vagy gyümölcsöt, zöldséget. Ezek az élelmiszercsoportok különösen fontosak a gyermekek táplálkozásában, és mivel a 3 főétkezés sok esetben nem tartalmazza ezeket elegendő mennyiségben, szükség van arra, hogy a tízórai és az uzsonna alkotói legyenek. A gabonatermékek elsősorban élelmi rost tartalmuk, a tejtermékek jó minőségű fehérje- és kalciumtartalmuk, míg a zöldségek, gyümölcsök élelmi rost-, ásványi anyag- és vitamintartalmuk miatt nélkülözhetetlenek a fejlődésben lévő szervezet számára.

A gabonatermékek közül szendvicsek készítéséhez mindenképp érdemes a magasabb rosttartalmú termékeket választani, mint pl. teljes kiőrlésű lisztből készült barna kenyér, graham kenyér, rozsos, korpás, magvas kenyerek, kiflik, zsemlék. A „barna” kenyerek, pékáruk esetében fontos tudni, hogy nem minden barna színű pékáru készül sok rostot tartalmazó, teljes kiőrlésű lisztből. Vannak úgynevezett színezett barna kenyerek is, amelyek rosttartalma messze elmarad az igazi barna kenyér rosttartalmától, amelyek arról ismerhetők meg leginkább, hogy a barna színük mellett az állaguk is tömör, nehéz, szemben a színezett kenyerek puhaságával. A gabonatermékek közé sorolhatók a különféle müzliszeletek, puffasztott gabonatermékek, kekszek is. Ez utóbbiakból szintén a teljes kiőrlésű lisztből készülteket érdemes választani. Csomagolásuk is egyszerű, és a gyerekek általában szívesen fogyasztják ezeket a termékeket.

A tejtermékek közül célszerű előnyben részesíteni az alacsonyabb zsírtartalmú fajtákat, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy egészséges, normál testsúlyú gyermek ne ihatná meg a 2,8 %-os zsírtartalmú tejet. A tejtermékek széles választékát érdemes kihasználni. Sajtok, sajtkrémek, túró, túrókészítmények, túrókrémek, kefír, natúr és ízesített joghurtok, és természetesen a tej is kiváló alkotója lehet egy-egy tízórainak, uzsonnának. A tejtermékek esetében megjegyzendő azonban, hogy mivel könnyen romlanak, inkább tízóraira ajánlott csomagolni, mint a délutáni uzsonnára. Ugyanez vonatkozik a hústerméket tartalmazó szendvicsekre is!

A zöldségek (paprika, paradicsom, retek, uborka, sárgarépa, saláta, káposzta, stb.) elsősorban szendvicsek alkotójaként, valamint saláták formájában a legalkalmasabbak tízóraira, uzsonnára. Ezek felhasználása elsősorban idényjellegű, de télen sem kell nélkülözni őket, hiszen pl. a jégcsapretek, káposzta, sárgarépa a téli hónapokban is elérhető.

A gyümölcsök egyik legnagyobb előnye, hogy hazánkban is rengeteg fajtája kapható, így biztos, hogy minden évszakban van olyan, amit a gyermek szívesen elfogyaszt. A másik előnye, hogy nem igényel különösebb előkészítést, nem kell minden nap frissen beszerezni, egyszerű a csomagolása, könnyen elfogyasztható (pl. banán, alma, körte, szőlő, szilva, barack). A kivi, narancs, és a tavaszi, nyár eleji gyümölcsök közül a málna, eper pucolására, tisztítására már nagyobb gondot kell fordítani. Ezekből egy kis citromlével, mézzel készíthető gyümölcssaláta és egy műanyag dobozva téve, kis kanalat (akár műanyagot is) hozzácsomagolva máris könnyen el tudja fogyasztani a gyermek az iskolában. A zöldségek és gyümölcsök esetében szintén érdemes a változatosságra törekedni.

Változatosság: a gyerekeknek ne csomagoljunk minden nap ugyanolyan szendvicset vagy gyümölcsöt, mert pár nap után megunják, és nem fogják elfogyasztani. Ha mégis megennék akár egy héten át is, akkor sem jó megoldás, mert a változatosság elve nem érvényesül, és ha ez az egyéb étkezéseire is jellemző, a megfelelő tápanyag-ellátottság nem biztosítható.

Ízlésnek megfelelő: ha tudjuk, hogy valamilyen élelmiszert a gyerek egyáltalán nem szeret, nem érdemes csomagolni neki, mert nem fogja megenni. Ha pl. a tejtermékek közül a joghurtot és kefírt nem fogyasztja szívesen, akkor kerüljön a tízórais és uzsonnás zacskójába túróféle vagy sajt.

Megfelelő adag: az ételek mennyiségénél vegyük figyelembe a gyermek életkorát, igényeit. Ha a gyerek napi 5-ször étkezik, akkor a tízóraira vagy uzsonnára nem kell 3-4 szendvicset, és egy fél kiló gyümölcsöt csomagolni.

Higiéné: fontos, hogy a csomagolt étel a fogyasztásig ne romoljon meg. A tej- és hús alapú alkotókat tartalmazó szendvicseket, salátákat érdemes a tízóraira fogyasztani, és nem a nyári vagy az ősz eleji, viszonylag meleg napokon. Ha a tej- és hústerméket tartalmazó szendvicseket előző este készítjük el, akkor másnap reggelig becsomagolva mindenképp hűtőben kell tárolni. Az is jó megoldás lehet – ha van rá lehetőség – hogy a tízórai vagy az uzsonna részét képező tejet, joghurtot, kefírt a gyerek az iskolai büfében veszi meg, és elég otthonról csak pékárut, kekszet, müzliszeletet, tej- és hústermék nélküli szendvicset vinnie.

Csomagolás: a szendvicseket, pékárukat érdemes szalvétán kívül nejlonzacskóba is betenni, hogy fogyasztásig ne száradjon ki. A saláták, gyümölcsök esetében jó megoldás lehet a jól záródó műanyag doboz.

Elkészítést nem igénylő ételek:

1 db korpás kifli + 1 pohár joghurt (energiatartalom: 223 kcal)

30 g teljes kiőrlésű keksz + 2 dl 100 %-os narancslé (energiatartalom: 229 kcal)

1 db müzliszelet + 2 dl tej 212 kcal 3 db puffasztott rozsszelet + 1 körte (energiatartalom: 187 kcal)

Kevés elkészítési időt igénylő ételek:

1 szelet rozskenyér + margarin + 1 szelet sonka + 1 szelet óvári sajt + paprika (energiatartalom: 279 kcal)

1 rozsos zsemle + körözött + paradicsom (energiatartalom: 204 kcal)

200 g gyümölcssaláta (alma, narancs, kivi, banán) kevés citromlével, mézzel (energiatartalom:158 kcal)

Vitaminsaláta sajtkockákkal (50 g kukorica, 50 g fejeskáposzta, 50 g sárgarépa, 50 g saláta, 50 g retek, 20 g óvári sajt, 10 g kefír) + korpás kifli (energiatartalom: 367 kcal)

Forrás: Táplálkozás és Tudomány
/a Magyar Dietetikusok Országos
Szövetségének hírlevele/