ĺzesíthetjük a főzeléket növényi fűszerekkel (pl. hagyma, fokhagyma, kapor, petrezselyem). Ezeket apróra vágjuk, gézlapocskába csomagoljuk. A csomagot cérnával összekötjük, és a főzőedénybe teszszük. Ha kész az étel, a kis csomagot kiemeljük belőle, így csak az íze fő bele.

Ahol baba érkezik a házhoz, ott megváltozik a konyhai élet is. A szoptatás ideje alatt ideális esetben egyáltalán nem kell főzni a babának, a hozzátáplálás sem szükséges, csupán az anyának kell figyelnie a táplálkozására. Mégis megváltozik a konyha képe, megjelennek benne a pici poharak, tálkák, cumik, fertőtlenítendő cumisüvegek, a lefejt anyatej tárolására szolgáló edények.

Körülbelül a baba 6 hónapos korától egyre több szerep jut az anyatejen kívüli táplálékoknak, amelyekkel már több-kevesebb gond van, mert nem mindig készíthetők el úgy, ahogy a felnőtteknek is készítenénk. Jobban oda kell figyelni a helyes tárolásra, hogy minden tiszta és friss legyen. Tápszeres dobozok és szétszedett, száradó turmixgépek alkatrészei tarkítják a konyhai csendéletet. A csecsemőkor után, az 1-3 éves korban egyre inkább belenő a gyermek a családba, idővel egyre kevesebbet kell neki külön „pepecselni”.

Ugyanakkor, főleg kétéves kor után és kislányoknál, új „segítség” kezd téblábolni a konyhában, akit nem lehet és nem is okos dolog mindig kirekeszteni. A közös főzőcskézéshez türelem és találékonyság szükségeltetik, mert van olyan, aminek nem lehet a közelébe engedni a kis kuktát, viszont lehet úgy szervezni a munkát, hogy a gyermek is segíthessen, és hasznosnak érezze magát a játékos műveletek közben. Hosszú távon ez a vesződség nagyon megéri.

Se szeri, se száma a korszerű táplálkozásról szóló írásoknak, a korholó cikkeknek, hogy bizony mennyire helytelenül táplálkozunk. Míg azonban a felnőtt szervezet sokszor már olyan, amilyen, a gyermeknél még semmi nincs elrontva, felelősség és lehetőség is, hogy az egészségét, testi-lelki fejlődését leginkább szolgáló táplálékokhoz jusson. A gyermek születése a felnőtt családtagoknak is alkalom lehet arra, hogy helyes irányba változzanak ételkészítési és fogyasztási szokásaik.

A picinek készülő ételeknél a legfontosabb szempontok, hogy mindig friss, egészséges és tiszta alapanyagokkal dolgozzunk, fokozatosan vezessük be a bővülő, fejlődéséhez szükséges ételválasztékot, kerüljük a tartósítószert, színezékeket tartalmazó előrecsomagolt élelmiszereket.

A helyes táplálkozásnak az allergiamegelőzésben is fontos szerepe van. Egyebek között ezért érdemes feljegyezni, mikor mit evett a gyermek, nem kapott-e valamitől csalánkiütést, mitől fájt a hasa vagy lett rosszul, milyen ételek elfogyasztása után hányt, mi okozott nála puffadást, hasmenést vagy épp székrekedést. Célszerű a pici gyermek étrendjét bizonyos időre – egy hétre – előre összeállítani, így jobban tervezhető a felnőttekével együtt és követhető a gyermek helyes táplálkozása, könnyebben felfedezhetők a rendellenességek, összefüggések a gyermek közérzete, egészségi állapota és táplálkozása között.

Végül nem lényegtelen szempont az sem, mennyi időt kell fordítani a külön főzőcskézésre. A végső cél az, hogy a gyermek természetesen, jó étvággyal étkezzen, zökkenőmentesen vegye föl a családi ritmust, lehetőleg ne okozzon fölösleges többletmunkát, hogy az édesanya minél több időt tudjon gyermekével lenni, legyen elég ideje önmagára, barátaira, a család többi tagjára is.

Forrás: ujszo.com