A 67 éves belbudai nagymama ösztöne nem csalt: elég volt megsimogatni Pali fejét, a tátongó, puha szélű kutacs azonnal elárulta a hozzáértő számára: a kisfiúnak rachitisze, azaz súlyos D-vitamin-hiánya van.

Száz esztendeje még Európa és Amerika nagyvárosaiban, különösen az északabbra fekvőkben, nem volt ritkaság a súlyos D-vitamin-hiány. Magyar nevét ("angolkór") is onnan kapta, hogy tömegesen fordult elő az angol fővárosban, Londonban. (A gyenge csontozatú, karikalábú gyermek jellegzetes figurája a Dickens Karácsonyi énekében szereplő Pici Tim.) A betegség azonban 1920 után lényegében eltűnt: egyrészt az orvosok felismerték a napfény gyógyító hatását, másrészt a leginkább veszélyeztetett országokban D-vitaminnal kezdték dúsítani a tejtermékeket. A D-vitamin-hiány elleni harc jegyében született meg és terjedt el a "csukamájolaj" is.

Bár legsúlyosabb formája, az angolkór az immár kötelező csecsemőkori D-vitamin-pótlásnak köszönhetően gyakorlatilag eltűnt, a D-vitamin-hiány továbbra is probléma maradt. Ma azonban már nem a csecsemők, hanem inkább az idősek betegsége, ebben a korosztályban viszont tömegeket érint. És ráadásul nemcsak a traumatológusok munkáját gyarapítja, hanem a csonttörések mellett - amint arra több adat is utal - más betegségek, így a daganatok kialakulása, a magas vérnyomás, a cukorbetegség kockázatát is fokozza.

A kutatók egykor úgy gondolták, hogy a D-vitamin legfontosabb feladata az erős csontozat fenntartása. Az újabb kutatási eredmények szerint azonban számos egyéb hatása is van. - A D-vitamin központi szerepet játszik egyéb szervek és szervrendszerek működésében - magyarázza dr. Győrffy Balázs, jelenleg Berlinben dolgozó magyar D-vitamin-kutató.

A többi vitamintól eltérően táplálékainkban - kivéve a tengeri halak húsát és egyes D-vitaminnal dúsított termékeket - kevés a D-vitamin. Így a szervezetünkbe jutó D-vitamint zömmel nem a táplálékon keresztül kapjuk, hanem a napfény hatására a bőrünkben képződik. Előanyaga a napfény ultraibolya sugarait és energiáját felhasználva alakul át D-vitaminná. A D-vitamin a bőrből a májba, majd a vesébe jut, ahol hormonná, kalcitriollá alakul. - A kalcitriol nagyon fontos szabályozó szerepet tölt be a sejtek működésében: a D-vitamin-receptorhoz kötve a sejtmagba jut, ahol különböző fehérjék szintézisét gátolhatja vagy serkentheti - magyarázza Győrffy doktor. A kalcitriol fontosságát jelzi az is, hogy a vese és a máj mellett számos egyéb szövet is képes előállítani az előanyagából.

- Ha valaki hetente háromszor 5-10 percig napoztatja arcát és karjait - mondja dr. Szathmári Miklós, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának docense -, már gondoskodott annyi D-vitaminról, amenynyire szüksége van a szervezetének. - A napfény a leghatékonyabb D-vitamin-előállító forrás - magyarázza. - Annak a bőrében, akinek a teljes testfelületét "megkapja" a nap, tízezer NE D-vitamin képződik, ez közel egyhavi D-vitamin-szükségletét fedezi. - Ez azonban mégsem ajánlható módszer, mivel a leégés fokozza a bőrkárosodás és a bőrrák kockázatát - teszi hozzá gyorsan. Ha azonban valaki csak ritkán megy ki a szabadba, és vastagon keni magát napvédővel (a nyolcas faktorú fényszűrő gyakorlatilag teljesen leállítja a D-vitamin-képződést), máris kevés D-vitaminhoz jut. A D-vitamin-termelést természetesen befolyásolja az időjárás is: ködös őszi, téli napokon napfény hiányában gyakorlatilag nem képződik.

Napfény nélkül a szervezet D-vitamin-tartalékai néhány hét alatt kimerülnek. Ezért nem meglepő, hogy a

D-vitamin-szint tél végére lesz a legalacsonyabb. A D-vitamin-hiány különösen az idősebb, négy fal közé zárt emberek közt gyakori: egy nemrégiben végzett magyar felmérés szerint például - hasonlóan az ugyanezen a szélességi körön lévő országokhoz - a kórházban ápolt betegek 42 százalékának kórosan alacsony a D-vitamin-szintje.

- Az egészséges életmód egyes jellemzői (a zsírszegény diéta és a fényvédők túlzott alkalmazása) is elősegítik a D-vitamin-hiány terjedését - teszi hozzá Szathmári doktor.

A sötét bőrű emberek kockázata is magasabb, mivel bőrükben jobban elnyelődnek az UV-sugarak. Amerikai vizsgálatok eredménye szerint a fekete bőrű lakosság körében már fiatalabb korban is kiugróan magas a D-vitamin-hiány gyakorisága. A Magyarországon élő, az átlagnál sötétebb bőrű emberekre vonatkozóan nem történt ilyen vizsgálat, de feltételezhető: nekik is fokozottan kellene ügyelniük arra, hogy több fény érje bőrüket.

A súlyos D-vitamin-hiány a kötelező, napi egy cseppnyi (400 NE egységnyi) D-vitamin-pótlásnak köszönhetően talán egyéves kor alatt a legritkább. Ma is előfordulhat azonban. - Palkó egyéves koráig elsősorban anyatejet kapott. Természetgyógyász barátunk azt tanácsolta, ne hallgassunk az orvosra; semmiféle szintetikus készítményt ne adjunk a gyereknek, úgyis minden szükségest megkap a tejjel - magyarázta a szomszéd orvosnak Ilona, a példánkban szereplő kisfiú programozó édesanyja.

Tévedtek: bár az anyatej valóban ideális táplálék a csecsemő számára, ám nincs benne elegendő D-vitamin. - Ezt mindenképpen pótolni kell - mondja dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájának docense.

A kisfiúnak nagy adagban D-vitamint kezdtek adni, így sikerült a hiányt megszüntetni. A most 4 éves gyermek teljesen rendbe jött, és szépen gyarapodik.

Míg súlyos angolkóros eset alig van, tartós D-vitamin-hiányban sokkal többen szenvednek. Ez azonban számos időskori betegség kockázatát fokozza.

Forrás: http://hun.rd.hu