Tejcukorérzékenység esetén a tejfogyasztást követően hányinger, hányás, hasmenés jelentkezik, ami a tejfogyasztás megszűnése után elmúlik, míg az ismételt fogyasztáskor újra jelentkezik. Ilyen esetben a diéta lényege régebben a tejelvonás volt.

Ma már kapható a kereskedelemben laktózmentes tej (Magi, Naszálytej) vagy olyan készítmények, amelyek csak kis mennyiségben tartalmaznak tejcukrot, mint például az élelmiszerüzletekben kapható tejfehérje-koncentrátum, a Sportrobi, amelyet hígítva vagy különböző turmixitaloknak elkészítve fogyaszthat a tejérzékeny beteg.

Nemcsak laktózszegény tejjel rendelkezünk, hanem orvosi rendelvényre tejcukorbontó enzim is beszerezhető a gyógyszer-tárakban. A Galantase nevű enzimet közvetlenül a fogyasztás előtt kell a tejhez keverni, és ezzel pótoljuk a hiányzó enzimet. A kezelés után a tej kissé édesebb, mert a szabaddá vált szőlőcukor édesítő ereje nagyobb, mint a tejcukoré.

A laktózszegény tejporból készült ételeket, italokat panasz-mentesen fogyaszthatják a gyomorfekélyben, vagy a vastagbél gyulladásos betegségében szenvedő betegek is, akik különben érzékenyen reagálnak a tejfogyasztásra.

Tej- és tejtermékmentes receptekkel szeretnénk az intoleranciában szenvedők figyelmét felhívni arra, hogy nem túl nagy fáradság állapotukhoz szabottan készíteni el az ételeket.

Reméljük, kedvüket lelték a főzésben, sütésben, az új ízek megismerésében, és bízunk abban, hogy jelen összeállításunkat is sikeresen tudják használni.

Természetesen a tejtermékektől nem szenvedő családtagok utólag az asztalnál is tejfölözhetik, joghurtozhatják, sajtozhatják a fogásokat kedvük szerint. A végső sózás, cukrozás mennyiségét is az önök ízlésére bízzuk. Receptjeink négy személyre szólnak.

Jó étvágyat mindenkinek!

Gyümölcsleves

Hozzávalók: 0,5 kg gyümölcs ízlés, illetve idény szerint, a gyümölcsök fajtájától függő mennyiségű cukor (általában 3 evőkanál), fél csomag vaníliás pudingpor, 1 tojás sárgája, egy csipet só, kevéske fahéj és 4-5 szem szegfűszeg, tetszés szerint citromlé, víz.

A megtisztított gyümölcsöt a cukor kétharmadával, csipet sóval és fűszerfélékkel ízesített, forrásban lévő (körülbelül 6 dl) vízbe tesszük, és félig megfőzzük. K özben a tojás sárgáját a cukor egyharmadával és a pudingporral habosra keverjük, szükség szerint kevéske vizet adunk hozzá, majd ha sima, még 1 dl hideg vízzel hígítjuk. A pudingporos habarást a forrásban levő leveshez adjuk, kevergetés mellett, gyorsan újra forraljuk. Kihűtjük, édes gyümölcsök esetén tálalás előtt citromlével tesszük pikánssá.

Zöldborsófőzelék

Hozzávalók: 60 dkg kifejtett, friss vagy mirelit zöldborsó, 2,5 kiskanál só, 5 evőkanál étolaj, 1,5 evőkanál liszt, 1 kiskanál pirospaprika, 1 marék petrezselyemzöld, 1 mokkáskanál cukor, víz.

A lisztből 3 evőkanál étolajjal zsemleszínű rántást készítünk. A tűzről levéve belerakjuk a felaprított petrezselyemzöld maradékát, a pirospaprikát, elkeverjük, 1,5-2 dl hideg vízzel felengedjük, megkavarjuk, és a megfőtt zöldborsóhoz adjuk. Kevergetve újraforraljuk. Lisztbe forgatott, frissen kisütött, vagy roston sütött, illetve bundázott zöldfélével is tálalhatjuk.

Zöldbabfőzelék

Hozzávalók: 50-60 dkg apróra vágott, friss vagy mirelit zöldbab, 1 szem közepes nagyságú krumpli, 2,5 kiskanál só, 5 evőkanál étolaj, 1,5 evőkanál liszt, 1 kiskanál pirospaprika, 1 mokkáskanál cukor, 1 marék petrezselyemzöld, 3 gerezd fokhagyma, kevés zöldpaprika, paradicsom, csipetnyi morzsolt bazsalikom, 1 evőkanál citromlé.

A zöldborsófőzelékkel megegyező módon készül, azzal a különbséggel, hogy zöldbabot és megtisztított, apróra kockázott krumplival együtt főzzük meg, a főzőlevet kevés zöldpaprikával, paradicsommal, csipet bazsalikommal is ízesítjük, és a rántásba 3 gerezd felaprított fokhagyma is kerül. Tálaláskor ízlés szerint citromlével, ecettel savanyíthatjuk.

Paradicsommártás

Hozzávalók: 3 evőkanál étolaj, 1,5 púpozott evőkanál liszt, 1 db 140 grammos paradicsompüré, 1 kiskanál pirospaprika, 6-7 dl víz, 1 kiskanál só, 4-5 kiskanál cukor, ízlés szerint lehet kevesebb, de több is, késhegynyi őrölt fahéj.

Az étolajjal és a liszttel zsemleszínű rántást készítünk. A tűzről levéve belekeverjük a pirospaprikát, ráöntjük a vizet, beletesszük a paradicsompürét, sózzuk, cukrozzuk, fahéjazzuk. Félrecsapott fedő alatt, néha megkevergetve felforraljuk, és lassú tűzön 10 percig főzzük. Párolt zöldségekkel, vagy sült- krumplival, krumplipuffanccsal is finom.

Krumplipuffancs

Hozzávalók: 4 közepes burgonya, diónyi margarin, 3 evőkanál liszt, só, 1 evőkanálnyi olívaolaj vagy napraforgó-étolaj, fűszerek ízlés szerint.

A krumplit meghámozzuk, durva hasábra vágjuk, sós vízben megfőzzük, leszűrjük, a gőzében pár percig pihentetjük. Az edényben, még melegen villával összetörjük, hozzáadjuk a margarint, a lisztet, egy kevés sót, és a kedvünkre való fűszerfélét. Nagyon ízletes reszelt fokhagymával, vagy őrölt borssal, bazsalikommal, de minden fűszerezés nélkül is kiváló. Ha kedvünk kerekedik, párolt zöldségfélét is tehetünk bele. Az alkotórészeket összedolgozzuk, puha, jól formálható tésztát kapunk.

Egy nagy teflonserpenyőbe kevés olívaolajat teszünk, éppen csak kikenjük vele a serpenyőt, megmelegítjük. A még langyos tésztából nyolc lepénykét formázunk, és az előmelegített edénybe tesszük. Lassú tűzön, fedő nélkül, mindkét oldalukon tetszésünk szerint sütjük pirosra őket. Köretnek, mártásokhoz, salátákkal, illetve csak úgy, forró tea mellé is igen finom. Készíthetjük héjában főtt, egész burgonyából is, ekkor hosszabb a főzési idő.

Fahéjas csiga, gyümölcsös lepény

Hozzávalók: kelt tészta: 50 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, 2,5 evőkanál cukor, kb. 2 dl langyos víz, 1 kiskanál só, 2 tojás, 10 dkg Liga margarin.

Töltelék: ízlés szerint cukor és őrölt fahéj, vagy 1 kg friss gyümölcs és cukor.

Az élesztőt magas falú bögrébe morzsoljuk, megszórjuk 1 kiskanál cukorral, majd fél deciliter langyos vizet öntünk rá, egy kis tányérral letakarjuk, és langyos helyen felfuttatjuk. Ha jó az élesztő, nem forró a víz, kellemesen langyos a hely, akkor mintegy tíz perc, negyed óra múlva az élesztő a bögre tetejéig kel. Ügyeljünk arra, hogy ki ne fusson.

Másfél deciliter vízben óvatosan meglangyosítjuk a margarint. A lisztet egy műanyag tálban összekeverjük a sóval, a cukorral, langyos helyre rakjuk, amíg az élesztő megkel. Ekkor egy kis fészket készítünk a felfuttatott élesztőnek, belehelyezzük, és egy kevés liszttel összekeverjük, majd hozzáadunk egy tojást és egynek a sárgáját; a másik fehérjét eltesszük a tészta megkenéséhez. Hozzáadjuk a langyos vizet a margarinnal. Először óvatosan összekeverjük a hozzávalókat, ha szükséges, még langyos vizet adunk hozzá, majd egy fakanál segítségével simára, selyemfényűre dolgozzuk ki a tésztát. Ez körülbelül tíz perc intenzív fizikai munka, de az eredmény megéri. Nagyanyáink reszelt citromhéjjal tették még ízletesebbé, de a modern permetezőszerek miatt én nem élek vele.

Kilisztezünk egy magas falú zománcozott tálat, ebbe helyezzük át a kidolgozott kelt tésztát, langyos helyen letakarva megkelesztjük. Általában egy óra alatt mintegy a háromszorosára, négyszeresére nő meg.

A fahéjas csiga elkélszítése

Kilisztezett gyúródeszkán körülbelül 30x30 centisre nyújtjuk a tésztát, ízlés szerint cukorral és őrölt fahéjjal meghintjük, esetleg olvasztott margarinnal kicsit meglocsoljuk, de ez utóbbi e l is maradhat, és óvatosan feltekerjük. 16 szeletre vágjuk, kizsírozott és lisztezett tepsibe helyezzük a csigákat. Ez a mennyiség pont egy gáztepsit tölt meg, kellően hézagosra rakjuk, mert a tésztát langyos helyen ismét kelesztenünk kell. Általában fél óra elegendő a második kelesztésnek, ezután tojásfehérjével átkenjük a csigákat, meghintjük barnacukorral, és előmelegített sütőben, közepes tűznél, mintegy 25 perc alatt készre sütjük.

A gyümölcsös lepény elkészítése

A tésztát egyharmad, kétharmad arányúra osztjuk. A nagyobbik részt kinyújtjuk, és kibélelünk vele egy nagyobb tepsit, amelyet előzőleg kizsíroztunk és liszteztünk. A maradék tésztából keskeny csíkokat vágunk rácsnak . A tésztákat külön kelesztjük, majd mintegy félóra múlva a tepsiben lévő tészta tetejére helyezzük a megtisztított, nyers gyümölcsöt, ízlés szerint cukrozzuk, kevés fahéjjal hintjük, és a tésztacsíkokkal berácsozzuk. Tojásfehérjével megkenjük a rácsot, majd előmelegített sütőben, először közepes, majd lassú tűznél, mintegy negyven perc alatt pirosra sütjük a lepényt.

Apró, ősrégi fortélyok

Az élesztő csak akkor fut fel, a kelt tészta csak akkor dagad meg, ha valóban csak langyos a hozzájuk adott folyadék. Sem a hideg, sem a meleg víz nem alkalmas.

A keléshez szükséges, egyenletesen langyos helyet a legegyszerűbben úgy biztosíthatjuk, ha egy háromliteres fazekat csaknem teljesen megtöltünk vízzel, ezt egy megfordított, a fazék átmérőjénél nagyobb fedővel letakarjuk, a vizet megmelegítjük, majd a tüzet elzárjuk. A kelesztendő dolgokat tálastul, tepsistől helyezzük a fedőre. Ha a hőfok magasra sikeredett volna, tegyünk a tál alá papírszalvétát!

Mindig takarjuk le könnyű, tiszta konyharuhával azt, amit keleszteni fogunk, de ez lehetőség szerint ne érjen a tésztához!