Székrekedésről akkor beszélünk, ha kemény a széklet és fájdalmas a székletürítés, függetlenül a széklet gyakoriságától. Csecsemők esetében nagyon változó a székletürítés gyakorisága, vannak babák, akik naponta többször is kakilnak, míg mások csak 2-3, vagy esetleg éppen 10 naponta. Ez addig nem tekinthető kórosnak, amíg a székletürítés gond nélkül történik.

A székrekedés tünetei lehetnek:

• újszülött esetében (0-6 hetes kor) napi egynél kevesebb széklet, és a székletürítés nehéz, erőlködéssel jár,
• száraz kemény széklet, amelyet nehezen ürít a baba,
  kemény,
• kavicsszerű széklet, a baba a bélmozgások idején erőlködik, hasához húzza a lábát, nyögdécsel, és kivörösödik az arca,
• a széklet felszínén kevés friss vér észlelhető (mivel az erőlködéstől kis sérülések keletkeznek a végbélben),
• hasi fájdalmak és ritka, kemény széklet.

Krónikus székrekedésre jellemző még a rossz közérzet, étvágytalanság, és a súlygyarapodás lassulása vagy hiánya.

A székrekedés okai

Ahogyan béltartalom a belekben előrehalad, a szervezet vizet és ásványi anyagokat vesz fel belőle. Normál állagú széklet kialakulásához elegendő víznek kell maradnia a székletben. Ehhez fontos, hogy legyenek a béltartalomban vízmegkötő anyagok (pl. rostok). Valamint az is, hogy a béltartalom előrehaladását a belek ritmikus összehúzódása és elernyedése segítse, mivel ha lassú az előrehaladás, több idő jut a víz visszaszívására.

A székrekedés, a fájdalmas székletürítés ördögi kört indíthat el: a gyermek visszatartja a székletét a fájdalom miatt, amely így még keményebb lesz, és ürítése még több fájdalommal jár, különösen ha berepedések is keletkeznek a végbél környékén.

A székrekedést kiválthatja:

• váltás az anyatejes táplálásról tápszerre,
• egyes új ételek bevezetése, de a hozzátáplálás megkezdése önmagában is okozhat székrekedést néhány hétig, amíg a bélrendszer hozzászokik az új feladatokhoz,
• alacsony folyadék és/vagy rostfogyasztás
• pszichológiai okok, érzelmi stressz, lehangoltság – ezek az állapotok a bélműködést is befolyásolják, gondoljunk csak a lámpaláz okozta hasmenésre vagy székrekedésre,
• túl korán kezdődött a szobatisztaságra szoktatás.

A székrekedés kezelése

A legtöbb esetben a székrekedés az étrend megváltoztatásával orvosolható. Ehhez egyaránt fontos a megfelelő mennyiségű folyadék és a megfelelő rostbevitel. A rostok a székletben vizet tartanak vissza, így biztosítják, hogy ne száradjon ki. A megnövelt folyadékbevitel pedig fedezi a szervezet egyéb folyadékszükségleteit, így nem a székletből kell vissza szívnia.

Ha gyermekünknél székrekedés alakul ki, igyekezzünk több folyadékot itatni vele, elsősorban vizet, és kevés rostos levet. A rostos leveket frissen készítsük (mivel a készen kaphatók sok hozzáadott cukrot tartalmazna), és ¼ rostos lé : ¾ víz arányban hígítsuk. Ha még pépes ételeket kap, akkor készítsük azokat minél hígabbra.

A rostbevitel növelésére adjunk rostban gazdag ételeket, azaz gyümölcsöket, zöldségeket, reggeli pelyhet, müzlit, és teljes kiőrlésű liszttel készült kenyeret, péksüteményt. Ahol lehet, a gyümölcsöt a héjával együtt adjuk, mivel az több vitamint és rostot tartalmaz, mint a gyümölcs húsa.

Az őszibarack, a meggy, a sütőtök kifejezett székletlazító hatású, ezért érdemes ezeket az étrendbe minél hamarabb bevezetni. Később meg lehet próbálkozni a körtével, sárgabarackkal és szilvával is, melyek szintén hajtanak.

Ha székrekedésre hajlamos gyermekünk, akkor minden nap kapjon a gyümölcs mellett főzeléket is. A főzelékekbe tehetünk egy kevés olívaolajat, ez is lágyítja a székletet.

Vannak ételek, melyek súlyosbítják a székrekedést. Ilyen a fehér rizs, a banán, a tej, az almaszósz és a sárgarépa. Ezeknek az ételeknek a mennyiségét korlátozzuk, vagy teljesen hagyjuk el őket az étrendből. Ugyanez vonatkozik bármely más olyan ételre, amelyre gyanakszunk, hogy székrekedést okozhatott gyermekünknél.

Ha a székrekedést a tápszerre való áttérés okozhatta, akkor próbáljunk ki többféle tápszert is, hátha találunk olyat, amelyet könnyebben emészt meg a kicsi. Adjunk inkább többször kevesebbet a babának, mivel a kisebb adagok kevésbé megterhelőek emésztőrendszere számára.

Nagyobb gyermekeknél a torna, vagy más rendszeres mozgás is segíthet, mivel a mozgás a bélműködést is stimulálja. Kisebbeknél a has rendszeres masszírozása és a tornáztatás lehet jótékony hatású. A hasat körkörös mozdulatokkal, a baba jobb oldalától felfele majd balra lefele haladva simítsuk végig, majd fentről lefele simogassuk. Erőteljesen nyomkodni tilos! A széklet ürítését a lábak hashoz közelítésével, majd nyújtásával ill. felhúzott állapotban való körzésével is segíthetjük.

Ha a diéta nem segít, akkor székletlágyítóra lehet szükség, pl. laktulózt tartalmazó szirupra. A laktulóz a bélben helyileg ható, vízvisszatartó anyag, amely a víz megkötésével lágyítja a székletet. Nem szívódik fel, a szervezettel kölcsönhatásba nem kerül, így huzamosabb ideig is adható. Krónikus székrekedésnél ajánlott a fenntartó adagot alkalmazni, mindaddig, míg nem rendeződik a probléma. Ha a szirup adása mellett már hosszabb ideje van normális széklet, meg lehet próbálni elhagyni 1-2 napra, de ha ezalatt nincs széklet, akkor folytassuk az adagolást.

Végső esetben, ha valamilyen okból előfordul, hogy fájdalmas székletürítés várható, látjuk, hogy gyermekünk erőlködik, szenved, glicerin kúppal segíthetjük a széklet kiürülését. A glicerin helyben, a végbélben lágyít és síkosít, így megkönnyíti a széklet kicsusszanását. A kúpot helyezzük fel, majd szorítsuk össze a baba fenekét pár percig. A kúpot ne alkalmazzuk rendszeresen, mivel hozzászokhat a szervezet, és később sem tud majd segítség nélkül kakilni a baba, de vészhelyzetben jó megoldás a fájdalom enyhítésére. Hőmérővel, tollal vagy bármilyen hasonló tárggyal ne akarjuk segíteni a széklet ürülését, mert sérüléseket, repedéseket okozhatunk a végbélen, és itt is fennáll a hozzászokás veszélye.

Ha a szobatisztaságra nevelés során alakul ki székrekedés, akkor várjunk még egy ideig a bilire szoktatással, térjünk vissza a pelenkához. Ha pszichés okok állnak a háttérben, akkor az okokat kell elsősorban megszüntetni, feldolgozni, ám a fenti kezelési módok addig is jó szolgálatot tehetnek.

A krónikus székrekedés betegség jele is lehet, ezért, ha kialakul, konzultáljunk a gyermekorvossal, védőnővel is.