Kóros védekezési reakció

Ételallergia

Vannak olyan étkek, amelyek mérgezést, míg mások a rájuk érzékeny emberekben allergiás reakciót keltenek. Az ételallergia ellenanyag-termelődés nélkül és E-típusú ellenanyagok közreműködésével egyaránt létrejöhet.

Az életünk folyamán elfogyasztott sokmázsányit ételben előforduló seregnyiféle makromolekula közül némelyekre (elsősorban fehérjékre és szénhidráttartalmú fehérjékre) száz emberből kettő-három allergiás. Az esetek többségében csupán enyhébb-súlyosabb panaszaik támadnak, de olykor az életük is veszélybe kerül. A New York-i Mount Sinai Orvostudományi Egyetem gyermekgyógyászatának professzora, H. A. Sampson által végzett felmérés szerint évente száz-százhuszonöt ember hal meg ételallergia (anafilaxiás, azaz túlérzékenységi sokk) miatt az Egyesült Államokban.

Éretlen bél és védekezési rendszer

A tapasztalatok szerint kétéves korig a gyermekek 6-8 százalékában kelt allergiás reakciót valamilyen étel. Ennek jobbára az az oka, hogy az élet elején még nem eléggé érett, azaz túlságosan áteresztő a tápcsatorna fala (ekképp nem akadályozza meg az allergizáló hatású anyagok felszívódását), s kellő hozzászokás híján a védekezési rendszer sem elég "edzett" ahhoz, hogy eltűrje bizonyos anyagok jelenlétét a tápcsatornán kívül. Csecsemőkorban a tehéntej és a tojás okozza a legtöbb panaszt, de később a dió, a földimogyoró, a szója és a hal is gyakran idéz elő tüneteket. Egy idő múltán azonban sok páciens hozzászokik az addig bajt keltő anyaghoz, nem véletlenül mondják, hogy a szerencsés gyermek "kinövi" az ételallergiáját.

A felmérések azt mutatják, hogy a tejnek a kazeinje, a tojásnak az ovomukoidja, ovalbuminja, ovotranszferrinje és lizozimja, míg a földimogyorónak a vicilinje, konglutinja és glicininje a leggyakoribb allergénje (allergiás reakciót előidéző anyaga). Ha az allergizáló hatású fehérjének az aminosavsorrendjét ismeri fel a fajlagos ellenanyag, akkor nyers és főtt állapotban egyaránt bajt okozhat az étel, vagyis az ilyen allergiát nem növi ki a gyermek. Ha ellenben a nyers fehérje háromdimenziós szerkezete a meghatározó, akkor az azt megváltoztató főzés hatására megszűnik betegségkeltő tulajdonsága (ilyenkor az allergén felfőzése is része az ételallergia kinövésének).

Az étel okozta tápcsatornabeli allergiás tünetek javarészt E-típusú ellenanyag (IgE) részvétele nélkül alakulnak ki, míg a bőr- és légúti panaszok jobbára ilyen ellenanyag közreműködése révén jelennek meg. Az utóbbi esetben a hízósejtek felszínén levő érzékelőjéhez (receptorához) kötődő IgE felismeri az allergént, összekapcsolódik vele, s ennek hatására hisztamin nevű ingerületközvetítő anyag válik szabaddá e sejtekből, amely előidézi az allergiás tüneteket (lásd az ábra bal oldalát).

Elkerülés, immunkezelés

Az ételallergia leggyakoribb megjelenési formái a következők: csalánkiütés, bőrgyulladás (ez bőrvörösödéssel vagy göbökkel-hólyagokkal járó egyaránt lehet; az előbbit atópiásnak, az utóbbit herpeszszerűnek nevezik az orvosok), lisztérzékenység, gyomor-bél hurut, vastagbél- és végbélgyulladás, orrhurut, asztma. A legsúlyosabb bántalom a már említett túlérzékenységi sokk, amely különösen az ételallergiás asztmásokat fenyegeti.

Ha bebizonyosodik, hogy a beteg panaszait valamilyen ételösszetevő okozza, az a leghatásosabb oki kezelési mód, ha kimarad az étrendből (ilyen a tej és tejtermék vagy a tojásfehérje nélküli étrend). A gyógyszerek ugyanis csak enyhítik az allergiás tüneteket, ám kialakulásukat nemigen akadályozzák meg. Jó eredménnyel járhat a deszenzibilizálásnak (érzéketlenítésnek) nevezett eljárás, amelynek során hozzászoktatják a szervezetet az allergén kis, majd egyre növekvő adagjaihoz. Ígéretesnek látszik az a beavatkozás is, amikor a vérben levő, bajt keltő E-típusú ellenanyaggal fajlagosan kapcsolódó ellenanyagot juttatnak a vérkeringésbe, s az nem engedi, hogy az IgE a hízósejt felszínén levő érzékelőjéhez kötődjön (lásd az ábra jobb oldalát). E kezelés jóvoltából néhány hónap alatt a hízósejthez kötődő IgE-molekulák száma is annyira megcsappanhat, hogy az allergizáló anyag elveszti hatását. Ez az úgynevezett anti-IgE kezelési mód már eljutott a klinikai kipróbálásig.

DR. T. A.

Forrás: sulinet.hu