A kultúrnövények között az egyik legrégebben ismert faj. Már i.e. 3000 évvel termesztették, és i.e. 2300-ból származó egyiptomi sírokban megtalálták nyomait. Az első írásos emlékek is ebből az időből erednek. Származási helyének Indiát tartják, innen terjedt el Kínába, Japánba, majd nyugat felé Perzsiába, Turkesztánba, Kis-Ázsiába és Földközi-tenger vidékére is.

Magyarországon is gazdag és régi hagyományai vannak a dinnye termesztésének. Ezt támasztják alá az ásatások során előkerült tárgyi leletek és írásos emlékek is. Az első írásos megemlékezés 1418-ból származik és Buda környéki sárgadinnyeföldről tesz említést. Akkoriban a dinnye a főúri kertek kedvelt csemegéje volt, termesztését nagy gonddal végezték. A török megszállás idején balkáni (drinápolyi, szmirnai) fajtákkal bővült a választék.

A nagyon magas cukortartalom miatt a sárgadinnyét cukorbetegek csak kis mennyiségben fogyaszthatják.

Amerikába Kolumbusz embereivel került, akik az otthonról hozott gyümölcs magjait evés közben a földre dobták és így meghonosították a sárgadinnyét az Újvilágban.

Az egyetlen amiben minden sárgadinnyefajta megegyezik, hogy gömbölyűek, Héjukban már jókora különbségeket mutathatnak egymástól. Lehet zöld, sárga, csíkozott, vagy teljesen egyszínű. Ízükre is jellemző a széles skálán való mozgás, így az enyhén kesernyéstől kezdve a mézédesig sokféle lehet.

A sárgadinnyének rengeteg fajtáját ismerjük, melyek színükben tápanyagtartalmukban, ízükben is különbözhetnek. Alapvetően mégis két csoportra bontjuk őket, méghozzá a nyári és téli dinnyék csoportjára.

34 kcal, 141 kJ/100 gramm

A sárgadinnye vásárlásnál egyrészt a gyümölcs héját vizsgáljuk meg, - legyen kemény, hibátlan, kellemes, édes illatú - másrészt a gyümölcs állaga a fontos, melyet egy kis szár környéki nyomkodással könnyen ellenőrizhetünk. Ha enyhén puha, akkor megfelelő a gyümölcs.

Igen magas, mintegy 90%-os víztartalma miatt igen érzékeny és könnyen romlik. Legjobban a 7 és 10 °C közötti hőmérsékletet kedveli, így 3-5 napig biztosan áll el. Ezt persze nagyban befolyásolja a gyümölcs érettségi foka. Ha hűtőben tároljuk mindenképpen csomagoljuk zacskóba, mert illatát könnyen átvehetik más ételek.

A sárgadinnye előkészítését is egy alapos mosással kezdjük, majd mérettől és felhasználástól függően keresztbe, vagy hosszába vágjuk ketté és távolítjuk el magjait.

Pompás ízét leginkább nyersen élvezhetjük. Ennek ellenére adhatjuk bólékhoz, készíthetünk belőle lekvárt. A sárgadinnyét fogyaszthatjuk továbbá húsok, kivált finom sonkák, szalámik, illetve kéksajtok mellé. Pármai sonkával mennyei! Soha ne hűtsük túl a sárgadinnyét, mivel elveszítheti ízét és illatát.

A benne levő vitaminok, ásványi anyagok kalcium, foszfor, vas, nátrium és kálium. Vitaminok közül első sorban A- és C-vitamint tartalmaz.

A sárgadinnye kitűnő gyógyszer mindenféle lázas és gyulladásos betegségre. Gyógyhatását a béta-karotin tartalmának köszönheti, de sikerét növeli a benne levő kedvező ásványianyag összetétel.

Forrás: gourmandnet.hu