A gránátalma tipikusan mediterrán növény, mely előszeretettel terem vadon, de kedvelik kertekben is dísznövényként. Hazája állítólag Afrika északi része, s innen ültették Keletre Indiától és Európa déli részérig.

Az ó-hellének s az új-görögök is az ifjú házaspár belépésekor gránátalmát csaptak a földhöz, hogy szétaprítódjék, mellyel a szerencsét, bőséget és termékenységet szimbolizálták. A Biblia szerint Salamon királynak gránátalma ültetvénye volt és Izrael népe már a legrégebbi idők óta nagyra tartotta a gyümölcsöt, annak hűsítő hatását.

A gránátalma hasonló az általunk ismert jonatán almához, ám eleinte lilás, érett formájában, pedig égő vörös a színe. A gyümölcs kicsit fanyar, édeskés ízű, igen magvas és eléggé kemény húsú. A Közel-Keleten magvatlan változata is megtalálható.

Megkülönböztetünk gyümölcstermő és törpe gránátalmát, az előbbit inkább fogyasztásra, míg a másikat inkább dísznövénynek nevelik. (A törpe gránátalma is ehető.)

55 kcal, 230 kJ/100 gramm

A jó gránátalma héja igen kemény és sima, színe a barnássárgától a vörösesig terjed. Általában a kisebb szemek ízletesebbek.

Hűvös helyen 3-5 hétig tartható el.

Mivel a gyümölcs héja igen kemény érdemes félbevágni és kikanalazni a lédús, magos belsőt.

A gránátalmát általában frissen fogyasztják. A gyümölcs leve kitűnő alapanyaga ízesítőszereknek és likőröknek.

Forrás: gourmandnet.hu