Mind a mai napig Kelet-Indiától a Himalájáig található a legtöbb faj és így nagy valószínűséggel innen terjedt el az egész világon. A mérsékeltövi területeken szinte mindenhol megtalálható különféle változatokban. Hazánkban Zalában található a legtöbb szelídgesztenyefa.

A vadgesztenye csak nevében és a termése formájában közeli rokona a szelídnek, valójában a két nemzettség csak nagyon távoli rokonságban áll egymással.

Magas, terebélyes lombú fán terem a szúrós, úgynevezett raktározó sziklevélben található gesztenye. Míg a héj világos zöld, addig a termés sötét barna színű. Íze nagyon jellegzetes, édes és mindemellett kissé kesernyés.

Ismerünk amerikai, kínai és japán gesztenyét. Hazánkban a szelídgesztenye az elterjedt.

167 kcal, 698 kJ/100 gramm

A legjobb, ha saját kezűleg szedjük a gesztenyét, mivel csak az egészen friss a jó. Ha mégis vásároljuk, akkor pár szemet ellenőrzésképpen nyissunk fel, és vizsgáljuk meg, hogy hibátlan-e a gyümölcs.

Még 0°C körüli hőmérsékleten, héjában is csak rövid ideig tárolható. Ha megpucolva vízbe merítjük több hétig is eltartható, ám ezek után már csak pürének használható.

A gesztenyét hideg vízben megmossuk, majd külső, kemény burkát "X"-alakban bemetszük és feltesszük főni. Mintegy félórát főzzük, utána hideg vízbe tesszük és végül egy késsel leszedjük külső héját. Ha ezzel végeztünk, akkor egy tepsibe helyezzük a gesztenyét és előmelegített sütőben készre, puhára sütjük. Fontos hogy a pucolás után rögtön a sütőbe tegyük, különben a belső héj könnyen megszáradhat és élvezhetetlenné teheti a gyümölcsöt.

A főtt és sült gesztenye sokak kedvenc étele, főleg a gyermekeké. Felhasználása igen sokféle módon történhet. Készíthetünk belőle töltelékeket, köreteket, vagy akár desszertet is.

A gesztenye mintegy ötven százalék keményítőt, ezen kívül nagy ennyiségű káliumot tartalmaz.

Mindenféle légúti problémára kedvező hatású (asztma, hörghurut, szamárköhögés). Hasmenés esetén a gesztenye nyers fogyasztása biztos javulást hoz.

Forrás: gourmandnet.hu