A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában, Dél-Európában és természetesen Amerikában (főleg Kaliforniában) is. Az egyik legősibb kultúrnövény, melyről az Ó Szövetség is említést tesz.

A szárított füge a római légiók katonáinak fontos útielemózsiája volt, mert kis helyen elfér, tápláló és nem romlik.

Féltrópusi növény. A füge 3-4 m magas bokrot nevel, amelynek arasznyi zömök törzse és szétterülő, laza koronája van. Levelei nagyok, öblösek (ezért látszottak alkalmasnak az "illetlen" testrészek elfödésére). Virága különös, ún. serlegvirágzat.

A mi fügebokraink kivétel nélkül adriai típusúak; ezek megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. A gyümölcsök aszalásra nem alkalmasak.

A déli országokból hozzánk kerülő, koszorúba fűzött, préselt füge a szmirnai típusú bokrokról származik.

74 kcal, 310 kJ/100 gramm

Itthon inkább csak szárított fügét tudunk vásárolni, ezek közül a legjobb, ha a nagyobb szeműeket választjuk. A füge utánérik, tehát, ha frissen vesszük nem baj ha még zöld, arra ügyeljünk azért, hogy puhább legyen.

A szárított füge száraz helyen, szobahőmérsékleten, 1 hónapig finom marad.

Az aszalt fügét szedjük darabjaira és egyesével mossuk meg, de mindig csak közvetlenül fogyasztás előtt. Akárcsak az aszalt a friss és érett füge külső része is ehető.

A fügéből kitűnő dzsem és mézédes bor készíthető.

A füge gyümölcse sok kalciumot, vasat és foszfort tartalmaz.

Csonterősítő hatású.

Forrás: gourmandnet.hu