A bodza Eurázsia területein már a prehisztorikus időkben is meglehetősen elterjedt volt. Hazánkban az évszázadok során igen előkelő helyre került, és egész kis mitológia is övezi ezt a gyümölcsöt.

Elődeink a bodzabokrot a ház oldalába, az udvar végébe ültették, mert úgy tartották ez megvédi őket a veszedelmektől. Szintén magyar néphiedelem, hogy a sertéseket elkerüli a vész, ha az ólba bodzaágat szórnak.

A fekete bodzát nem csak ételként, hanem ruhafestékként, rosszabb minőségű borok színezőjeként is használták.

A bodza magas cserje, vagy alacsony fa, melynek virágzata az ágak végén fejlődik. Ezekből a virágokból képződnek végül a feketés-lila, édes-savanykás bogyók. Fontos megemlítenünk, hogy a bodza virága is felhasználható, hiszen ebből készül a kitűnő bodza bor.

73 kcal, 305 kJ/100 gramm

Bár boltokban nem túl valószínű, hogy találkozunk vele, a bogyók színe fényes, élénk fekete legyen. A legbiztosabb beszerzési forrás, ha az erdőkben magunk szedjük! Ha bodzavirágra van szükségünk, akkor a már kinyílt, de szirmaikat még el nem vesztett virágzatokat válasszuk.

Sem a bodza virága, sem gyümölcse nem tárolható, így amilyen gyorsan csak tudjuk, használjuk fel őket.

Legyen szó bogyókról vagy virágokról, minden esetben alaposan mossuk meg a bodzát. A bogyókat legkönnyebben egy villa segítségével távolíthatjuk el, mellyel egyszerűen kifésüljük az ágakat.

A virágokat a mosáson túl érdemes megrázni és átnézni is, hogy az esetlegesen benne lakozó rovarokat is eltávolíthassuk.

A bodza gyümölcsét használhatjuk lekvárnak, bornak, mártásokhoz, vagy süteményekbe töltelékként. A bodza levele és virága kiváló alapanyagai boroknak, szörpöknek, eceteknek egyaránt. Különös ízének köszönhetően akár panírokat is dúsíthatunk vele.

A bodza gyümölcssavat, C, C2 és A vitamint, cseranyagot, nyomelemeket és illóolajokat tartalmaz nagyobb mennyiségben.

A bodzavirág kitűnő ellenszere a megfázásnak, csillapítja a köhögést és enyhe hashajtó hatása is ismert.

Forrás: gourmandnet.hu