A Kaukázus környékén, Iránban és Turkesztánban őshonos, de előfordul az Arab-félsziget délkeleti részén is. A további termőterületeken, elsősorban a Mediterránumban, bizonyára csak meghonosodott. A IX. század óta telepítik az Alpoktól északra is. Terjesztésében a görögök és a rómaiak is közreműködtek.

A görög és római mitológiában Aphrodité, illetve Vénusz egy aranyalmát -arany birsalmát - kap Paristól, aki őt a legszebb istennőnek tartja. Így az ókorban a szerelem és a boldogság gyümölcsévé vált.

A birsalma alakjában hasonlít az almára, színében és ízében azonban jelentős eltéréseket mutat. Jellemzően sárga színű, íze fűszeres és enyhén fanyar, de ez a fanyarság a teljesen érett gyümölcsnél eltűnik.

Két alfajtája létezik a birsalma és a birskörte, melyek pusztán alakjukban különböznek.

57 kcal, 238 kJ/100 gramm

Akárcsak a többi almaféle hűvös helyen (0-5 °C) hónapokig is eltartható.

A birset is alaposan mossuk meg, mielőtt fogyasztjuk, vagy elkészítjük. Mivel héja vastagabb, mint más almáké érdemes megpucolni, de itt se feledkezzünk meg a felület citromlével való bekenésről.

A birs finom vegyes gyümölcslevekben és lekvárokban. Leggyakrabban birsalmasajtot készítenek belőle, mely magában és süteményekben is finom. A birs színe a befőzés során rózsaszínné változik.

C vitamint és P vitamint tartalmaz. A P vitamin (citrintartalom) esetenként megelőzi, vagy elősegíti a skorbut, illetve vérzékenység gyógyulását. Magas még ásványi só tartalma, és almasavat, csersavat is tartalmaz.

A népi gyógyászat hűsítőnek, lágyítónak, nyugtatónak ismeri: szemre, bőrre, égési sebre, fagyásra. Magjából készült vizes oldat hasznos a gyomor- és torok nyálkahártyáinak gyulladásainak kezelésére.

Forrás: gourmandnet.hu