Észak-Amerikában őshonos, ahol a kontinens felfedezése előtt a régi indiánok egyik fontos élelmiszernövénye volt. Európába a XVII. században hozták. Magyarországra is eljutott. Jelenleg elsősorban olyan extrém termőhelyeken foglalkoznak vele, a mérsékelt övi és szubtrópusi országokban, ahol a burgonya nem termeszthető. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és a volt Szovjetunió területén elterjedt, de ismert és kisebb területen termesztik szinte mindenütt, ahol erre alkalmas az éghajlat.

Gumói, a burgonyával ellentétben, nem keményítőt, hanem inulint tartalmaznak, ezért a cukorbetegek is fogyaszthatják.

Mint kitűnő étrendi hatású, energiában szegény, változatosan elkészíthető élelmiszernövény, jelentős mértékben helyettesítheti a burgonyát.

A csicsókának több változata létezik, halványtól a vörösesbarnáig minden színben megtalálható az üzletekben, piacokon.

76 kcal, 318 kJ/100 gramm

A csicsóka minősége télen és kora tavasszal a legjobb. Vásárlásnál figyeljünk oda, hogy a legkevésbé göcsörtöseket válasszuk, így talán a pucolásnál kicsit könnyebb feladatunk lesz. Fontos még, hogy héjuk egészséges legyen és semmi esetre se legyenek rajta sötét, vagy puha foltok.

Sötét, hűvös helyen akár egy hétig is eláll, azonban ha tovább szeretnénk tárolni, akkor ássuk nyirkos homokba a gumókat, így akár hónapokig is eltartható.

Éles késsel hámozzuk meg, és amennyiben nem használjuk fel rögtön, a burgonyához hasonlóan, tegyük vízbe, mert különben fény hatására lilásbarna színt kaphat.

A burgonyához hasonlóan süthető, főzhető. Készíthető belőle leves, főzelék, de nyersen savanyítva is kiváló.

Igen gazdag A, B1, B2, B6, C és D vitaminokban és ásványokban. Fontos hangsúlyozni még igen magas inulin tartalmát, mely a répacukornál könnyebben lebontható a szervezet számára, így fontos diabetikus eledel lehetne.

A csicsóka jótékony hatását leginkább a vércukorszintre fejti ki, így fogyasztása segít helyre billenteni azt, illetve csökkenti a fáradtságérzetet.

Forrás: gourmandnet.hu